üzenetküldés

Alginit

 

Az alginitről
    Mi az alginit?
    Az alginit felfedezése
    Az alginit keletkezése
A gyógyító alginit
Egyéb (letölthető) írások az algintiről
 

Az alginitről

Mi az alginit?

Az alginit fosszilis alga biomasszából, elmállott bazalttufából és mészből álló nagy szervesanyag tartalmú talajjavító ásványi anyag, mely 3-4 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban. Természetes eredetű, magas humusz-, mész- és agyag- (montmorillonit) tartalmú, laza földszerű anyag, mely gazdag mikro- és makroelemekben. Kiváló, komplex hatású talajjavító és növényvédő anyag. A forgalomba hozatali engedély mellett az alginit rendelkezik a „biogazdaságban is ajánlott” minősítő tanúsítvánnyal. Az adott összetételben a világon csak a Kárpát-medencében található és csak Magyarországon, Pulán és Gércén bányászott talajjavító, talaj- és növénykondícionáló anyag immár 23 éve bizonyítja különlegesen kedvező hatását.

 

Az alginit felfedezése

A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai 1973-ban fedezték fel az ország első alginittelepét. A Balaton-felvidéken végzett földtani térképezési program keretében a Solti Gábor által végzett kutatási területen Pula község határában egy egykori vulkáni kráterben addig Magyarországon nem ismert, algák maradványaiból álló különleges kőzetet fedeztek fel. A felfedezést követő, tudományosan megalapozott földtani kutatások még további három helyen, Gércén, Egyházaskeszőn és Várkeszőn is újabb alginittelepek felfedezését eredményezték. A Magyarországon eddig felfedezett alginitvagyon a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) ásványvagyon nyilvántartása alapján 2005.01.01-i állapot szerint az összes földtani készlet 120,04 millió tonna, míg a kitermelhető (ipari) vagyon 89,66 millió tonna. Az alginitvagyon nemzetgazdasági értékét ekkor 49,4 Mrd Ft-nak adta meg a Magyar Geológiai Szolgálat. Az éves termelés nem éri el a tízezer tonnát, melyet a két külfejtési bányából, Pulán és Gércén termelik ki.

 

Magyarország alginitvagyona (Pula, Gérce) 1993-tól az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás (MGSZ) alapján,
1993-ig a Központi Földtani Hivatal nyilvántartása alapján
Adott év január 1-jén
Összes földtani vagyon (Mt)
Kitermelhető (ipari) vagyon (Mt)
Termelés előző évben (Kt)
Ipari vagyon nominál eredménye (Mrd Ft)
1984
Nem szerepel
Nem szerepel
Nem szerepel
Nem szerepel
1985
122,6
111,2
11,0
10,01
1986
135,1
114,9
0,0
10,40
1987
134,7
115,3
20,0
10,31
1988
136,2
115,0
6,0
5,76
1989
136,2
115,0
0,0
5,76
1990
134,7
115,0
5,0
5,29
1991
134,72
114,992
2,00
15,29
1992
134,70
115,0
6,0
15,29
1993
134,70
115,0
2,00
15,29
1994
134,70
115,0
0,52
35,42
1995
134,7
114,98
5,58
49,79
1996
134,70
114,98
2,24
44,04
1997
134,70
101,80
4,84
86,49
1998
134,69
101,41
1,00
42,43
1999
134,69
101,41
2,91
9,94
2000
120,09
90,18
3,03
63,04
2001
120,08
89,70
7,80
12,29
2002
120,05
89,67
27,02
166,52
2003
120,04
89,66
8,59
52,01
2004
120,03
89,66
5,71
28,68
2005.
120,03
89,66
1,40
49,40

1984. még nem szerepel a nyilvántartásban

 

Az alginit keletkezése

Az alginit kőzet egy alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból, tufából álló litholit. A Kárpát-medence Pannon tórendszerének nyugalmát a pliocén korban (3-5 millió évvel ezelőtt) heves vulkáni kitörések zavarták meg. Ezek nemcsak a jól ismert bazalthegyeket, de jellegzetes, speciális tufagyűrűket is létrehoztak.

A vulkanizmus elcsendesedése után ezeknek a tufagyűrűknek a belsejét víz töltötte ki és krátertavak alakultak ki. A krátertó vizét hévforrások melegítették fel és a Föld mély rétegeiből kioldott mikroelemekben, ásványi sókban gazdag forró oldatokkal tápanyagban gazdaggá tették. Ehhez jöttek még a vulkáni tufák üveganyagának bomlásából is származó szervetlen ásványi kolloidokban levő elemek. A jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a különleges körülmények együttes hatására az algák és más lebegve élő vagy úszó állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékben elszaporodtak. Elhalva és keveredve a sűrű parti növényzetről behordott, bemosódott virágporok, levelek maradványaival, majd leülepedve a krátertó aljára, ott oxigénhiányos anaerob környezetben tufamálladékkal és más plankton és nekton szervezetek elhalt maradványaival együtt szapropel iszapként halmozódtak fel.

A krátertó feltöltődési szakaszaiban a meleg iszapot előszeretettel nagy tömegben keresték fel nagytestű állatok (rhinocérosz, őstulok) dagonyázásra. Elpusztulva, tetemük elbomlásából az iszap foszforban igen gazdaggá vált. Ez a biomassza diagenizálódva, tömörödve évmilliók során pseciális fizikokémiai változásokon, átalakulásokon keresztülmenve érte el jelenlegi állapotát, mely az alginit nevű kőzet. Az elnevezés utal a biomassza alga eredetére.

Az alginitből, a fentiek szerint keletkezett fosszilis biomasszából eddig 64 elemet mutattak ki. Ez rendkívül gazdag makro- és mikroelem-tartalmat jelent. Ezek az elemek hármas rétegszilikátokban szervetlen kötésben, illetőleg humuszanyagokkal, huminsavakkal szerves vagy kelát kötésben vannak jelen. A humuszanyagok specifikus tulajdonságainak egyike a biokémiai, növényi növekedést serkentő hatás. Az alginit alkalmazása során a huminsavak egyrészt enzimszerű, másrészt hormonszerű serkentő hatást, illetve a gyökerek permeabilitásának szabályozásán keresztül közvetett serkentő hatást fejtenek ki a növényzetre. Az anyagból ásványi összetevőként agyagásványok (montmorillonit, illit), karbonátok (dolomit, kalcit, aragonit), kvarc és a kovasav amorf változata volt dominánsan kimutatható. Ezek mellett alárendelten gipsz, plagioklász, káliföldpát, sziderit, goethit, magnezit, pirit ásványok találhatók még e kőzetben.

Az alginit szervetlen alkotórészei közül a legjelentősebbek a montmorillonit (szmektit) típusú agyagásványok. A szmektitek erősen duzzadóképes, fixotróp, nagy adszorbciós képességű ásványok. Ez nagy felületükből, a montmorillonit ásványok háromrétegű kristályrácsszerkezetük elektromos felépítéséből adódik. A rácsok közötti térben nagy mennyiségű ionokat képesek befogadni, tárolni, majd kedvező körülmények között leadni. Így 1 gramm montmorillonit 20 gramm vizet képes megkötni. Mivel az alginit nem csak montmorillonitból áll, hiszen mellette még jelentős mész (30-35%), szervesanyag (10-20%) is és más alkotók is vannak, így az alginit „csak” 0,5-1 l vizet képes megkötni kilónként. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá az alginitet a talajok vízmegtartó képességének javítására. Mivel a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen elszaporodnak az alginit hozzákeverését követően. Ez a biológiai aktivitás elérheti a talajban a korábbinak dupláját is. Az alginit a megnövekedett biológiai aktivitással a talajérettséget javítja, s ezáltal növeli a talaj termőképességét. Az alginit montmorillonit ásványainak egyik legfontosabb tulajdonsága az a képessége, hogy a tápanyagok különböző ionjait megköti, s szükség, illetve igény esetén a növénynek adja le. Ezáltal az alginit igen nagy mértékben lecsökkenti a kimaródási veszteséget, mindenekelőtt a könnyű, laza homoktalajokban. Ezt igazolták Földi Istvánnak a Duna-Tisza közi homoktalajokon közel 10 éven át végzett szabadföldi növénytermesztési kísérletei alginittel javított talajokon.

Az alginitről bővebben az Alginit Alapítvány a Mezőgazdaságért, Környezetvédelemért alapítványtól (elnök: dr. Tóth Csaba 1148 Budapest, Adria sétány 8/A), illetve dr. Solti Gábortól (2081 Piliscsaba, Wesselényi u. 10. 26/373-743) lehet információt kérni.

Dr. Solti Gábor

 


Egyéb (letölthető) írások az algintiről

Alginit az ökológiai gazdálkodásban (Solti Gábor)

Gyógyító kőzetek (szerkesztette Tóth Erzsébet)

Ajánlott irodalom (szerkesztette Tóth Erzsébet)

 

Alginittel kapcsolatban bővebb információ: dr. Solti Gábor, alginit@freemail.hu.

lap elejére

 

 
web counter
Design: Mihalec Hedvig, 2006.