üzenetküldés

2017

XV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés

Kitüntetett:  Daróczi Istvánné

 

A Sárközy Péter Tudományos Emlékülés a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) megalakulása (2011) óta szorosan összekapcsolódik a KÖSZ éves közgyűlésével. Az emlékülést 2017. szeptember 1-jén, a közgyűlést szeptember 2-án tartottuk, egyaránt a piliscsabai Iosephinum Kollégium és Szakkollégium dísztermében.

A 2016 évi Sárközy Péter Tudományos Emlékülés résztvevői

Fotó a résztvevőkről

Az emlékülés nemcsak egy szakmai konferencia, hanem a biokultúra és az ökogazdálkodási ágazat hazai és kárpát-medencei szereplőinek a találkozója is, és fontos eleme, hogy minden évben egy személy ezen ünnepélyes keretek között ekkor veheti át a Sárközy Péter Emlékérmet és díjat.

Az emlékülés előadásai hagyományosan egy-egy témát, mottót járnak körbe minden évben. Az idei évben, a XV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésen ez az „Agromineral – Ökomineral. A földtan és a mezőgazdaság kapcsolata” volt. Az emlékülés fővédnöke – immár hetedik alkalommal – dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt. Az emlékülésen a részvétel ingyenes volt és a biokultúra, ökogazdálkodás iránt érdeklődők számára nyitott volt. A konferencia levezető elnöke a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért kuratóriumi elnöke volt.

A tanácskozáson több mint 80 személy vett részt, akik közül 20 fő a határon túlról – Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről, Kárpátaljáról – érkezett. Az emlékülés részeként ebben az évben is volt egy termékkiállítás, mely a résztvevő biogazdák termékeinek bemutatását szolgálta. Az emlékülés résztvevői számára kávét, üdítőt, ásványvizet, süteményt, valamint büféebédet biztosítottunk.

Az emlékülés programja a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért kuratóriumi elnökének a megnyitójával kezdődött, aki köszöntötte a résztvevőket és megköszönte a támogatóknak az emlékülés megrendezéséhez nyújtott támogatásukat.

Köszöntőbeszédet mondott Kasó Attila (miniszteri biztos, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), dr. Torda Márta (osztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium), dr. Baksa Csaba (elnök, Magyarhoni Földtani Társulat), Farkas András (polgármester, Piliscsaba) és Bíró Szilveszter (igazgató, Iosephinum Kollégium).

Kasó Attila miniszteri biztos köszöntő beszédet mond

Kasó Attila miniszteri biztos köszöntő beszédet mond

Dr. Baksa Csaba

Dr. Baksa Csaba

Fazekas AndrásFarkas András Piliscsaba polgármestere

Bíró Szilveszter

Bíró Szilveszter

Ezt követően került sor az emlékülés szakmai részére, az egyenként 20 percesre tervezett prezentációkra. A prezentációk közben felmerült szakmai kérdésekre az ebédszünet előtt, illetve a délutáni előadások végén adtak választ az előadók.

Dr. Solti Gábor levezető elnök a konferencia megnyitásakor közvetítette a résztvevők felé dr. Köhler Mihály javaslatát, miszerint szükségesnek és hasznosnak tartaná, hogy a mostani tanácskozás eredményeképpen szülessen egy olyan ajánlás vagy javaslat, mely az államilag felügyelt talajjavítás újraindítását, az ásványi nyersanyagok és földtani képződmények mezőgazdasági és környezetvédelmi célú felhasználásának elősegítését célozza. A javaslatot a kormánynak, ezen belül az illetékes tárcák vezetőinek kellene eljuttatni – így a vidékfejlesztésért felelős, a Miniszterelnökséget vezető dr. Lázár János miniszter úrnak; a földművelésügyért és környezetügyért felelős dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úrnak; és dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úrnak.

A konferencia nyitó előadását Kasó Attila okleveles bányageológus mérnök, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztos tartotta. A miniszteri biztos „Az Agromineral Projekt” címmel megtartott előadásában felvázolta a projekt megszületésének történetét, az előzményeit, időszerűségének okait és a projekt kezdeti lépéseit. A miniszteri biztos véleménye, hogy az „Energiastratégia 2030” főbb elemeinek megvalósítása alapvetően a hazai bányászat fejlesztésén múlik. A magyarországi bányászat jelenleg még mindig keresi a helyét, az után, hogy az 1990-es években a nagyobb bányákat sorra bezárták. 2012-ben felmérték, hogy milyen stratégiai területeken lehet érdemes ezt az ágazatot napjainkban fejleszteni, előrébb vinni, termékeit megfelelő módon hasznosítani. Ezek közül az egyik a „Bányászat és mezőgazdaság” témaköre. Ugyanis a magyar élelmiszerek zamatosabb volta, élettanilag magasabb értéke, többek között a magyar föld ásványosságára vezethető vissza. Ennek a talajerőnek a pótlása a jövő legfontosabb feladata, hogy a magyar élelmiszerek minőségükkel megtarthassák versenyképességüket, és egészséges termékekként, egyre fokozottabban jelenjenek meg a belföldi piacokon is. A magyar lakosság megbízható mezőgazdasági termékekkel való ellátása nemcsak élelmiszerbiztonsági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ebből a szempontból az ásványi nyersanyagok felhasználásának növelése illeszkedik a 2013-ban elfogadott „Élelmiszerlánc Biztonsági Stratégiához”.

A miniszteri biztos előadásában a teljesség igénye nélkül ismertette a mezőgazdaságban használt legfontosabb ásványi anyagokat és termékeket, és kitért a fő felhasználási területekre – így pl. a szikes talajok meszezésére, a karbontartalom utánpótlására, a talajerő-utánpótlásra, az ásványi anyagok és nyomelemek pótlására, a talaj vízháztartásának javítására, az állattakarmányozásban, élelmiszeriparban rejlő felhasználási lehetőségekre – is. A támogatott és növekvő mértékű ásványi anyagfelhasználás mind a bányászat újraindításában mind a mezőgazdaság fejlesztésében komoly szerepet kaphat, és a bio- és ökogazdálkodásnál is magasabb szintű, ún. öko-minerál gazdálkodást tenne lehetővé.

A miniszteri biztos előadását Sári Katalin geológus, műszaki fejlesztő mérnök, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) kutatójának prezentációja követte, amiből a konferencia résztvevői megismerhették a „Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagainak potenciálfelmérése” című kutatási projekt első másfél évének eredményeit. A projekt előzményei közé tartozik, hogy – ahogy Kasó Attila előadásában is elhangzott – a bányászat fejlesztési programjának része lett a bányászat és a mezőgazdaság kapcsolata. Ugyanígy fontos előzménynek tekinthető, hogy 2013-ban megindult a nemfémes ásványi nyersanyagok potenciálfelmérési kutatási programja, továbbá, hogy a talajjavító ásványi anyagok tekintetében rendkívül sok archív adat, korábbi kutatási jelentés, felszíni földtani térkép, kataszter, újabb kutatási eredmény, térinformatikai adatbázis (pl. bányaterületek adatbázisa, prognosztikus területek adatbázisda, GeoBank – fúrások és földtani képződmények adatbázisa) állt már rendelkezésre, melyek a jelenlegi kutatásnak a kiindulási alapját jelentették.

Sári katalin miniszteri biztos

Sári Katalin miniszteri biztos, geológus, műszaki fejlesztő mérnök

A kutatási projekt keretében a tavalyi évben elkészült egy átfogó értékelés a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, a korábbi klasztereket és potenciálfelméréseket is áttekintették, és született egy összefoglaló tanulmány a vizsgált előfordulások genetikájáról. Az idei évre ütemezték be a MÁFI talajjavító ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kutatásainak feldolgozását, melyhez kapcsolódva egy összefoglaló tanulmányt készítenek a vizsgált előfordulások genetikájáról, és a talajjavító ásványi nyersanyagok európai helyzetét is szeretnék felmérni, bemutatni. Sári Katalin ezután ismertette a projekt keretében az egyes nyersanyagcsoportok tekintetében eddig elvégzett kutatásokat, eredményeket.

Dr. Tőkés Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának (NÉBIH NTAI) igazgatóhelyettese „Ásványi trágyák és talajjavítók engedélyezése a hagyományos és ökológiai termesztésben” címmel tartott előadást. Ennek keretében részletesen ismertette azt az engedélyezési eljárási folyamatot, melyet egy növényvédő szer vagy egy termésnövelő anyag – általában 10 évig érvényes – forgalombahozatali engedélyének megadása előtt elvégez a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya által kijelölt nemzeti hatóság, a NÉBIH. Kivételt jelentenek az EK műtrágyák és a kezeletlen istállótrágyák. Az engedélyköteles termékeket az élelmiszerlánc-biztonsági törvény (2008. évi XLVI. tv.), valamint FVM (89/2004, 36/2006, 37/2006, 43/2010) és EK rendeletek (2003/2003, 396/2005, 1107/2009) szabályozzák.

Dr. Tőkés Gábor, a NÉBIH NTAI igazgatóhelyettese

Dr. Tőkés Gábor, a NÉBIH NTAI igazgatóhelyettese

Dr. Tőkés Gábor ezután röviden ismertette a termésnövelő anyagok (így az ásványi trágyák és a talajjavító anyagok) és az EK műtrágyák fogalmát, fajtáit. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az engedélyezés célja hármas: a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és az egészségvédelem. Ezt szolgálják azok a szigorú szabályok, előírások (pl. toxikus elemek határértékei, minőségi előírások), melyeknek meg kell felelnie a vizsgált terméknek az engedélyezési eljárás során. A magyarországi előírások minden más európai országénál szigorúbbak, ezt az alacsony előírt maximális toxikus határértékek és maga az engedélyezési eljárás is alátámasztja. Az engedélyezés legdrágább része a biológiai hatékonyság vizsgálat, melyet ásványi trágyáknál minden esetben el kell végezni, talajjavító anyagok esetében csak akkor, ha a típus előírások nem szerepelnek a 36/2006 FVM rendeletben. Az engedélyezési eljárás költsége nagyrészt a vizsgálati költségek nagyságától függ, ugyanis maga az engedélyezési díj 100 ezer Ft-ot (max. 3 tagú termékcsaládnál 200 e Ft-ot) tesz ki, míg a vizsgálati költségek 100-300 ezer Ft-tól akár 1-2 M Ft-ig is terjedhetnek (ha biológiai vizsgálat is szükséges). A meszező anyagokat nem kell engedélyeztetni, ha a 2003/2003 EK rendeletnek megfelel az adott termék.

Az EU a jövőben a szabványosítás irányában változtatna az szabályozáson, azaz sok esetben törölné az engedélyezést – a készítmények kb. 80-90%-a nem lesz engedélyköteles a tervek szerint – és a szabvány szerinti termékeket utólagosan ellenőrizné. Az EU szabályozás várható következményei a piaci káosz, a védelmi elvek sérülése és így tényleges környezetszennyezés nagy valószínűsége, a nehézfémekkel szennyezett anyagok, állati melléktermékek, hulladékok ellenőrizhetetlen beáramlása és gyengébb minőségű termékek térnyerése. Ezért az EU szabályozási tervezetet jelenlegi formájában nem támogatja Magyarország.

Dr. Tőkés Gábor előadása végén kitért az ökotermesztésben használható készítményekre, amelyeknél feltétel, hogy rendelkezzenek engedélyokirattal és szerepeljenek a NÉBIH öko-listáján (vagy olyan készítményről van szó, melyet a tanúsító szervezet elfogadott és a készítmény összhangban van az EK ökorendelettel és az engedélyezési jogszabályokkal). Az ökotermesztésben a készítmények felhasználhatóságának kettős feltétele van: az adott készítmény hatóanyaga szerepel a 889/2008/EK rendelet valamelyik listáján és a készítmény a nemzeti jogszabályok szerint felhasználható (tehát rendelkezik engedéllyel, vagy nem szükséges az engedélyezése). Az engedélyezett termésnövelő készítmények okiratait a NÉBIH honlapján megtalálható engedélykeresőn bárki szabadon megtekintheti.

A Duszén Kft. képviseletében Boros Dénes „Magas huminsav tartalmú DUDARIT alkalmazása a mezőgazdaságban” címmel tartott prezentációt, Farkas András szakértővel, a Pannon Altitudo Kft. ügyvezetőjével közösen. Boros Dénes okleveles bányamérnök a dudaritot bányászó és feldolgozó cég, a Duszén Kft. ügyvezetője, és az előadás első részében a dudarit bányászatát, a termék-előállítást és a dudarit további hasznosítási lehetőségeit ismertette a résztvevőkkel.

Boros Dénes

Boros Dénes a Duszén Kft. képviseletében tartott előadást

(A Dudarit vagy Huminit egy olyan természetes talajjavító szer, melynek használata az ökogazdálkodásban is engedélyezett. Nevét a dudari szénről kapta, melyet a Dudar melletti külfejtésű bányából termel ki a Duszén Kft.. Ez egy olyan barnakőszén féleség, mely geológiai értelemben egy nagyon kivételes szénréteg: 60-70% a huminsav tartalma, így gyakorlatilag természetes Ca-humátnak tekinthető. Ásványtani néven, illetve a nemzetközi kereskedelemben az ilyen kivételesen magas huminsav tartalmú szereket leonarditoknak nevezik. Világviszonylatban is csak 2-3 ilyen lelőhely található, ezek közül a dudari az egyedüli európai. –  A szerzők kiegészítése Solti G. 2013 alapján.)

Boros Dénes előadásában elmondta, hogy huminsav növényi eredetű biomassza bomlási folyamataiban, a növények humifikálódása során keletkezik, és kiemelkedő tulajdonságai közé tartozik, hogy komplex- és kelát képző, valamint hogy ioncserélő képességgel (CEC) rendelkezik. A dudaritot ismerhetjük leonardit néven is, melynek definíciója, hogy „Lignit felszíni rétegeiben oxidációval keletkező ásvány. Lágy, barna vagy barnás-fekete, kőszénhez hasonló, szemcsés anyag. Huminsavban gazdag. Összetétele, hamu és kéntartalma a lelőhelytől függően eltérő, elsősorban anyagásványokból és gipszből áll.” A dudarit felhasználási területei: műtrágyák, talajjavítók egyik összetevője; takarmány-kiegészítő alapanyag; szűrés, tisztítás; táplálék kiegészítők; szennyezett talajok tisztítása. A Duszén Kft. termékei: a) talajkondicionálók: Dudarit pellet/por; Huminit; GreenSoil Natur; Biotron, Biotron S (Olaszország); HUMAC AGRO (Csehország, Szlovákia, Lengyelország); HUMUSIN (Németország, Svájc); LEONARDITE (Franciaország), b) környezetbarát, tartós hatású műtrágyák: Dudarit NPK; Dudarit NPK mikroelemekkel kiegészítve;  Dudarit A-Z, c) takarmány kiegészítők: Huminfeed, d) humát alapanyag.

Farkas András szakértő a dudarit és más, vele kombinálható talajkondicionálók hatásvizsgálatának eredményeit mutatta be. Először a korábbi, intenzív tápanyagellátást biztosító (MÉM-NAK, 1979) és a jelenlegi, környezetkímélő (MTA TAKI – MTA MGKI) trágyázási szaktanácsadási rendszerek különbözőségéről, majd bemutatta a jelenlegi irányelveket. A trágyázási szaktanácsadás tulajdonképpen a tápanyag-gazdálkodás elméleti/tudományos ismereteinek alkalmazása a gyakorlatban. Figyelembe veszi a talaj tápanyag-ellátottságát (a talajvizsgálatok eredményei alapján); a tápanyagok érvényesülését befolyásoló talaj-tulajdonságokat (pH, CaCO3 tartalom); a talaj szervesanyag ásványosodásának természetes dinamikáját; a termesztendő növénykultúra fajlagos tápanyagigényét, terméspotenciálját, tápanyag-reakcióját (a növekvő tápanyag-ellátás és a termés kapcsolatát); az elővetemények hatását; a szerves trágyák utóhatását és a tápanyag-kijuttatás módját.

Farkas András

Farkas András előadása

Farkas András ezután röviden összefoglalta a talajok tápanyagtartalmának vizsgálatát és szólt a talajok pufferkapacitásáról is, melynek mértékét az agyagásványok mennyisége és a humusztartalom határozza meg. A talajok meghatározó mértékben 2:1 típusú agyagásványokat tartalmaznak, melyeknek nagyobb a pufferkapacitása; a homokos talajok pufferolása kismértékű. Az elemek egymásra hatását tekintve négy eset lehetséges: a) Az elemek a másik elem felvételét gátolják, inaktiválják (pl. P hatása K, Cu, Zn). b) Az elemek egymás aktivitását gátolják, ez az antagonizmus (pl. K és Mg, P és Ca). c) Egy elem stimuláló hatású egy másik elem előfordulására (pl. K és Fe, N és Mg). d) Mindkét elem stimuláló hatású egymás előfordulására (pl. P és Mg). A szakértő végül a dudaritos műtrágyával elvégzett, a tápanyag-kimosódást, a zöldtömeg-fejlődést és a terméseredményeket vizsgáló kísérletek eredményeit ismertette. Kitért arra is, hogy a dudarit kombinálása további kőzet-mikroőrleményekkel (pl. riolittufa, alginit, bazalt) tovább javítja a kedvező hatást.

Az ebédszünet előtti utolsó előadást a Mikro-Pulver Kft. képviselői, Kiss Ernő és Kiss Petra tartották, „Algimix előállítása és felhasználása a mezőgazdaságban” címmel.

Kiss Ernő

Kiss Ernő

Kiss Petra

Kiss Petra

Az Algimix egy, a közelmúltban forgalombahozatali engedélyokiratot szerzett növénykondicionáló készítmény, mely magyarországi bányákból való alginit, dudarit, zeolit, kovaföld, bazalt, puha mészkő mikroőrleményeit, valamint Trichoderma gombakivonatot tartalmaz. A gyártástechnológiai folyamat szárításból, durva őrlésből, finom őrlésből, osztályozásból, keverésből és csomagolásból áll. A feldolgozás legnehezebb oldala, hogy a hat ásványi anyagot teljesen más berendezéssel lehet megőrölni. Az Algimix növénykondicionálóval több kísérletet folytattak szántóföldi kultúrákban (kukorica: réti öntéstalajon, ill. homokos vályogtalajon; napraforgó: réti csernozjom talajon; olajtök: csernozjomon, ill. barna erdőtalajon), valamint további kísérletek zajlottak szőlészeti és kiskerti kultúrákban. A termék fitotoxikus tüneteket nem okozott, és pozitívan hatott a termésmennyiségre (szignifikáns hatás), a termésminőségre és a növények egészségére. A gyártó a használatát hosszú távú kiegészítésként javasolja, kipermetezéssel (víz+Algimix). Az Algimixet 10 kg-os polietilén zsákban, 25 kg-os fóliabetétes papírzsákban és 500 kg-os big-bag formájában csomagolják és forgalmazzák. A Mikro-Pulver Kft.-től nemcsak az Algimixet, hanem az alginit, bazalt, dudarit, kovaföld, mészkő és zeolit mikroőrleményeket (2, illetve 100 mikronos átlagos szemcsenagyságban) is meg lehet vásárolni.

Az ebédszünet előtt a konferencia résztvevői feltehették a délelőtti előadások során felmerült kérdéseiket, elmondhatták észrevételeiket. A felszólalók hangot adtak annak, hogy örömteli, hogy a talajjavítás fontossága és az ásványi nyersanyagok, földtani képződmények mezőgazdasági hasznosítása újból előkerült, mert ez egy továbbra is nagyon fontos témakör, melyet kb. egy évtizede elhanyagolt a magyar agrárvezetés. Ebben a témában a különböző állami hivatalokban, szakintézményekben – pl. MÁFI, Magyar Geológiai Szolgálat – korábban számos kutatási jelentés, eredmény, térkép születetett, amelyet szükséges lenne nagyobb hangsúllyal figyelembe venni.

felszólaló

Kiss Petra

Az ebédszünet előtti felszólalók feltehették a délelőtti előadások során felmerült kérdéseiket,
elmondhatták észrevételeiket

 

Az ebédszünetet követő első előadó Hajdu Gábor geológus volt, aki „Vulkanikus eredetű kőzetek és ásványok mezőgazdasági jelentősége Magyarországon” címmel tartott előadást, melyben szó esett a vulkanikus eredetű ásványi anyagok eredményes mezőgazdasági használhatóságáról, a belőlük adódó lehetőségek kihasználásáról, valamint arról, hogy valóban a vulkanikus területeken vannak-e a leghíresebb borvidékeink. Az előadó összefoglalta a vulkanizmus kialakulását, a vulkáni kitörések fajtáit, a magmából megszilárdult kőzeteket és azok csoportjait, valamint a magyarországi felszíni vulkanizmus kialakulását, történetét. A leggyakoribb vulkáni eredetű ásványok és kőzetek az andezit, illetve bazalt, a riolit, ill. riolittufa, a zeolit, a perlit és az alginit. Ezeket a mezőgazdaságban a borászati ágazatban, a biotermesztésben és a talajjavítás során használják fel.

Hajdu Gábor geológus

Hajdu Gábor geológus

Az előadásban elhangzott, hogy a szőlőtermesztés a magyar mezőgazdaság évezredes hagyománya, erre egy konkrét példa, hogy a 17. század végétől elindult aszúbor termelés ma is világhírű. Bár a 19. század során egy filoxéravész hatalmas pusztítást okozott a szőlőtermesztő területeinken, ezt követően új szőlőfajtákat nemesítettek ki és ezek termesztésébe fogtak, így az ágazat talpra tudott állni. A második világháborút követően a szőlőterületek ismét csökkenni kezdtek, de a folyamat mára már lelassult, illetve megállt, köszönhetően talán a rendszerváltást követően megindult borturizmusnak is. Napjainkban Magyarországon 22 borvidéken, vulkanikus, löszös és javított homoktalajokon folyik szőlőtermesztés. A 22 borvidék közül a Badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki, a Balaton-felvidéki, a Nagy-Somlói, a Bükki, az Egri, a Mátrai és a Tokaji borvidék (összesen 8) az, ahol vulkanikus kőzetek előfordulnak.

Hazánk talajainak 43%-a gyengén savanyú (pH 5,5-6,8 közötti) és további 13%- a erősen savanyú (pH 4,5 alatti), ennek pedig káros hatása a csökkenő bázikus kationok (Ca2+, Mg2+, Na+, K+) és a csökkenő tápanyagmennyiség. Hazánk talajainak többségére ezen felül jellemző a talajtömörödés és az agyagásványok szétesése, mindezek pedig a termésmennyiség és –minőség csökkenését okozhatják. Ezért a vulkanikus eredetű kőzetek, ásványok felhasználása a talaj javítása, illetve az egyéb mezőgazdasági hasznosítás szempontjából igen fontos és szükséges.

Az alginit nemcsak a talajok vízmegkötő képességét javítja, hanem a termésmennyiség növelését is eredményezi a növények számára igen kedvező összetétele és szerkezete okán, továbbá komposztadalékként, ammóniamegkötésre, alaptrágyaként, őrölve permetezésre, tápanyag-utánpótlásra is kiválóan alkalmas. A riolittufa egy finom szemcsés, törmelékes piroklasztit, melyet a talaj fizikai tulajdonságainak javítására, a talajnedvesség, a talajhő és a tápanyagok hosszabb ideig való tárolására, trágyaadalékként termésnövelésre, toxicitás csökkentésére és építőanyagként is fel lehet használni. A zeolitos riolittufa 50% feletti zeolit tartalommal bír, és az ioncsere, a vízadszorpció, a talajtulajdonság szabályozása, a tápanyag-utánpótlás, a gáz- és baktérium-megkötés, a táplálékadalék és macskaalom célú hasznosításra egyaránt megfelel. A perlit egy magas kovasav tartalmú vulkanit, melyet jelentős mikroelem-tartalom jellemez. Használják talajjavításra, hígtrágyakezelésre, szűrőanyagként, és növényvédő szerek hordozóanyagaként is szolgál. A bazalt bázikus kémhatású, finom kristályos, alacsony kovasav tartalmú vulkanit, mely kalciumban és magnéziumban gazdag. Kiváló talajjavításra, a talaj porózusabbá tételére, a trágya minőségének javítására és a komposztálási folyamat elősegítésére is.

Hajdu Gábor előadása végén kitért arra, hogy a vulkanitok használata a biogazdaságok javát szolgálja: kevesebb környezetterhelés, mérsékeltebb vegyszerhasználat valósítható meg felhasználásuk esetén, természetes talajjavító anyagokként ízletesebb, magasabb ásványianyag-tartalmú termékek állíthatók elő segítségükkel. A talajaink romló állapotára, a talajjavítás, a tápanyag-utánpótlás szükségességére szerencsére egyre több helyen felhívják a figyelmet. A már megindult ásványi nyersanyag-felmérési kutatási program is egybevág azzal, hogy ezt a témát komolyan kell vennünk, már csak azért is, mert napjainkban innovatív mezőgazdaságra van szükség, melyhez elengedhetetlen ásványi nyersanyagaink készletének, hasznosíthatóságának minél teljesebb körű feltárása, ismerete.

Dr. Köhler Mihály mezőgazdasági mérnök, címzetes egyetemi docens a „Riolittufa (vulkáni hamu) széleskörű alkalmazásának lehetőségei a Kárpát-medencében” címmel tartott előadást. A konferencia doyenje – aki a Sárközy Péter Emlékérem 2006. évi kitüntetettje – Tarcalon már az 1960-as évektől kezdődően a riolittufák mezőgazdasági hasznosítását kutatta, így a téma legnagyobb hazai szakértője.

Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufák vulkáni hamuként rakódtak le a magas vonulatokon, így a Zemplén-hegységben és még az országban több helyen. A riolittufát eleinte az építőiparban használták fel (pl. lakóházak építéséhez, borospincék boltozatához és az állandó páratartalom biztosítására, útpadkák és töltések építésére), továbbá az égetett burkolólap gyártásának fontos alapanyagaként. A mezőgazdaságban használható talajjavításra (homok-, agyag- és vályogatalajokon); őrleménye az ültetvénytelepítéseknél az ültető gödrökben; palántaneveléshez és a hajtatóházak talajához; biocsöves zöldség-gyümölcs-, illetve egyéb biocsöves növénytermesztéshez; az állattartásban alomkezeléshez, az istállótrágya kezeléséhez; komposztkészítéshez; mezőgazdasági épületek építőanyagaként.

A riolittufa őrlemény alkalmazásának előnyei a növénytermesztésben: javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, biztosítja a makro-, mikro- és nyomelem szükségletét (nincs szükség műtrágyára, csak a 4-5 évenkénti szerves trágya pótlásra, a riolittufa tartamhatása 8-10 év). Elősegíti a növények gyökérfejlődését és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét, a termés hozamát és minőségét. A gyümölcs-, szőlőtermesztésben növeli a koraiságot, a termés cukortartalmát, íz- és zamatanyagát, valamint eltarthatóságát. A riolittufa őrlemény régóta engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban is.

A 87 éves neves kutató az előadása végén egy nagyon szép, a termőföld, a szülőföld szeretetéről szóló énekkel tette még emlékezetessé a résztvevők számára az idei emlékülést.

Dr. Mátyás Tibor geokémikus, a Geoproduct Kft. ügyvezetője, a zeolit kutatásáról híres néhai dr. Mátyás Ernő fia, „A zeolitok pácolásának hatása. Ásványi szuszpenziók gyökérzónába juttatása” címmel tartott prezentációt. Az előadás a zeolittal kapcsolatos kutatás-fejlesztésük legfrissebb eredményeit mutatta be. A Geoproduct Gyógyító Ásványok Kft. a Mátyás-család vállalkozása, mely nemcsak a zeolit hasznosítását, a zeolit feldolgozásával nyert termékeket kutatja és forgalmazza, hanem azt tűzte ki célul, hogy az élő szervezeteket olyan természetes anyagokkal lássa el, amelyeknek mellékhatásai nincsenek, de biztosítják a salakanyagok eltávolítását, az immunrendszer stabilitását, és a vezénylő nyomelemek bevitelét.

Ezeket az anyagokat a cégalapítók a földkéregben, a kőzetekben, ásványokban találták meg. Filozófiájuk, hogy „Az ásványok gyógyhatásai a közvetlen alkalmazás mellett közvetve is kifejthetők. Így a talajok ásványos kezelése, a növények permetezése és növényvédelme, valamint az állatok takarmányozása és tartása megfelelő és célorientált minőségű ásványi készítményekkel, hozzájárulhat ahhoz, hogy a táplálkozási lánc végén álló ember - a káros civilizációs hatásokat kivédve - jól érezze magát ezen a földön.” Előbbieknek megfelelően a cég termékei igen széles sok területet fednek le.

Dr. Mátyás Tibor

Dr. Mátyás Tibor

A zeolit pácolása azt jelenti, hogy egy savakkal és só-oldatokkal való beitatás történik, melynek hatása, hogy a kristályszerkezet „meglazul”, a kationok mobilissé válnak, javul a nyomelemek hozzáférhetősége a növények számára. Az eljárással kapcsolatos legfőbb kérdés az volt, hogy mely pácolási recept, mód a legelőnyösebb. Az előadó a hallgatóságnak röviden bemutatta, hogy mely kombinációkat próbálták ki a kísérletek során és melyik vált be leginkább. A fenti eljárással előállított „Plantafit” nevű termésnövelő anyag (speciális zeolit) kedvező hatását több kísérlettel vizsgálták és igazolták. Számításaik szerint a gazdaságossága is megkérdőjelezhetetlen lesz.

Dr. Mátyás Tibor előadása második részében elmondta, hogy míg a talaj felszíne feletti növényzet mindig hasznosításra kerül, addig a talajszint alatti biomassza többnyire kiaknázatlan marad. Pedig ez a biomassza rendkívül sokoldalúan alkalmazható, új távlatokat nyithat meg – az alkalmazási példák közé sorolta pl. a textil-előállítást, a csomagolóanyagként, a hőszigetelőként, paplanbélésként és az ültetőközegként való használatát. Az előadás végén az ásványi szuszpenziók talajba injektálását szolgáló, jelenleg is fejlesztés alatt álló, de prototípus formájában már létező vákuum-nyomás generátorról esett szó, mely a tápanyag-utánpótlás egyik lehetséges jövőbeni munkaeszköze lehet, ha sikerül a kitűzött fejlesztési célokat elérni.

Dr. Solti Gábor geológus „Agrogeológia – Ökomineral: A földtan és a mezőgazdaság kapcsolata” című prezentációjában előbb az éltető talaj jelentőségéről, a talajtermékenység megőrzésének fontosságáról volt szó, rávilágítva arra, hogy a mezőgazdaság és a földtan közötti összekötő kapocs maga a talaj, majd az előadó az agrogeológia történetét felidézve a talajjavítás folytatását szorgalmazta.

Dr. Solti Gábor

Dr. Solti Gábor előadás közben

A mezőgazdaság (agrárium) tudománykörébe tartozik a talajtan (pedológia). A mezőgazdaság a talajtanon keresztül kapcsolódik a földtanhoz (geológiához). Elődeink ezt a kapcsolatot ismerték és ápolták (agrogeológia). A földtan és a mezőgazdaság, az agrogeológia területén tevékenykedő kutatók között sok olyan nevet találunk, akik odaadó, magas szintű szakmai munkájukkal sokat tettek mind a tudományukért, mind a társadalomért – ilyen kutató volt a teljesség igénye nélkül pl. Tessedik Sámuel, Szabó József, Inkey Béla, Stefanovits Pál, Zentay Tibor, Kádár Imre vagy épp Köhler Mihály. Az Agromineral Klaszter, a legújabb ásványi nyersanyagkutatások tehát nagy hagyományokra épülhetnek, és ezt ki kellene használni, megfelelő módon hasznosítva az eddigi tapasztalatokat, eredményeket. Ennek egyik konkrét megvalósítása lehetne például, ha születne egy egységes lista azokról a kőzetekről és ásványokról, melyek talajjavításra felhasználhatók, mert sajnos e tekintetben úgy látja, hogy a legfrissebb kutatások nem kellően alapoznak a korábbi eredményekre.

Az országos talajjavítási program keretében a 20. század közepétől egészen 2004-ig összességében több mint 2,2 millió hektár savanyú, szikes és homoktalaj javítását végezték el. Sajnálatos, hogy immáron majdnem másfél évtized telt el azóta, hogy a talajjavítás gyakorlatilag megszűnt. Úgy látja, hogy ennek újraindítására nagy szükség volna.

Véleménye szerint a földtani képződmények mezőgazdasági felhasználása témában még mindig rengeteg kiaknázatlan kutatás-fejlesztési lehetőség van – erre jó példa a kőzet mikroőrlemények kifejlesztése és gyártása.

Az utolsó előadó Daróczi Istvánné, Julika volt, aki a debreceni biocsoport vezetője a csoport megalakítása óta. Előadásában a csoport életét bemutató emlékeket és napjainkban végzett tevékenységét ismertette. A csoport 1989-ben alakult meg, az Életreform Egyesülettel együttműködve, és a kezdetekben 34 tagja volt. 1993-ban beléptek a Biokultúra Egyesület debreceni csoportjába. 1994-ben ők voltak a Biokultúra Találkozó főszervezői. Az évek során rengeteg szakmai előadást szervezett a bioklub nagyon összetartó, baráti társaságot képező tagságának, így pl. többször is előadást tartott náluk Mezei Ottóné, Győrffy Sándor és Seléndy Szabolcs. A csoport tagjainak nagy szerepe volt a debreceni biopiac elindításában és a mai napig fontos szereplői a piacnak. A mára 15 fősre apadt tagságban ma főként nyugdíjasokat találunk, de több fiatalabb, aktív korú érdeklődő is csatlakozott a közelmúltban, ezért a létszám időről időre változik. A tagok között több arutermelő biogazda is van, de legtöbben saját családjuk számára termelik meg biokertjükben a bio zöldséget-gyümölcsöt.

róczi Istvánné tapasztalata, hogy az emberekkel azt kell megértetni, hogy a biogazdálkodás a saját és a környezetük egészségét is szolgálja. A legfontosabb tapasztalata, hogy ha szeretettel fordulunk embertársaink felé, akkor biztos, hogy hasonlóan kedvesen és örömmel fogadják a javaslatainkat, meglátásainkat, véleményünket is. Csak így lehet jövőt és közösséget építeni és csak így helyes élni.

Az előadások után következett az emlékülések legfontosabb programpontja, ünnepi pillanata: a Sárközy Péter Emlékérem átadása. Dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért kuratóriumi elnöke, az előadói pulpitushoz hívta az alapító, ifj. dr. Sárközy Péter fiát, Sárközy Gézát, aki a 2017. évi emlékülésen a Sárközy-családot képviselte. A kuratóriumi elnök elmondta, hogy Bodnár György kurátor betegsége miatt nem tudott eljönni az idei emlékülésre.

Daróczi Julika az emlékérem átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet

A Sárközy Péter Emlékérem átadói (balról jobbra): dr. Solti Gábor, Sárközy Géza, dr. Dr. Albert Imre

Ezután a Sárközy Péter professzorról elnevezett emlékérem alapításának történetét foglalta össze, kihangsúlyozva, hogy az emlékérmet olyan kimagasló személyek kaphatják, akik Sárközy Péter szellemiségéhez méltóan, alkotó módon járulnak hozzá a biokultúra értékeinek megteremtéséhez, megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. A Sárközy Péter Emlékérmet nem csak a hazai személyeknek ítéli oda az Emlékérem Bizottság, de megkaphatják a határon túliak is.

Sárközy Péter Biokultúra Egyesület egyik megalapítója és a magyar ökogazdálkodás tudományos megalapozója volt. Kimagasló tudással rendelkezett. A haza, a nemzet és a biokultúra iránt elkötelezett hittel volt a magyar biomozgalom vezetője. Élete példamutatás volt. Azzal, hogy „Péter bácsi” volt a vitathatatlanul legmagasabb erkölcsi és szakmai szintet képviselő első számú tagja mozgalmunknak, mindnyájunkat felemelt.

Az emlékérem kuratóriumából és a kitüntetettekből álló Emlékérem Bizottság felelőssége, hogy ezt az elismerést az erre legméltóbbak kapják. Az emlékérem odaítélésekor csak az érdem számít. Az idei döntést is körültekintő és megfontolt egyeztetés előzte meg. A Sárközy Péter Emlékérem Bizottságnak a döntése alapján 2017-ben egy olyan személy kapja az emlékérmet, aki mindenben megfelelt a kiírásnak. A biomozgalomban végzett szervezői, közösséget szolgáló munkáját elismerés és tisztelet övezi.

Ezután dr. Solti Gábor felkérte a tavalyi kitüntetettet, dr. Albert Imrét, hogy olvassa fel a Laudációt. Ebből kiderült, hogy a Sárközy Péter Emlékérmet 2017-ben Daróczi Istvánnénak ítélte oda az Emlékérem Bizottság, méltányolva a hazai biomozgalomban, a Debreceni Biokultúra Csoport vezetőjeként, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végzett kimagasló, példamutató tevékenységét.

Dr. Albert Imre felolvassa a Laudációt

Dr. Albert Imre felolvassa a Laudációt

Az emlékérmet az alapítvány alapítójának képviseletében Sárközy Géza, az érem mellé járó oklevelet és díjat az alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Solti Gábor adta át a kitüntettetnek, akit sikerült meglepni és nagyon nagy örömöt szerezni neki. Az emlékérem átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet, amiért neki ítélték ezt a nagy elismerést.

Daróczi Julika az emlékérem átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet

Daróczi Julika az emlékérem átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet

Az emlékülés programja dr. Solti Gábor kuratóriumi elnök zárszavával ért véget, aki megköszönte a vendégeknek a részvételt, továbbá elmondta, hogy számára nagyon örömteli volt, hogy az előadások többsége a természetes talajjavító ásványi nyersanyagok hasznosítását, feldolgozását, végső soron a talajtermékenység gyakorlatban való javításának egy-egy jó lehetőségét tárgyalta. Ez kiválóan megmutatta, hogy a bányászat, a földtan és a mezőgazdaság kapcsolatának megújítása, továbbvitele, elmélyítése rendkívül fontos és szükséges.

Az emlékülést követően, a másnapi KÖSZ közgyűlésre érkezett határon túli vendégek (20 fő) és az emlékülés előkészítése és lebonyolítása során, valamint a KÖSZ tevékenységében önkéntesként segítő személy részére (10 fő), közös vacsorát rendeztünk, mely során a határon túlról érkezett résztvevőknek és a helyi önkéntes segítőknek, biokertészeknek lehetősége adódott egymással beszélgetni és tapasztalataikat megosztani.

Daróczi Julika az emlékérem átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet

Közös vacsora

A jó hangulatú vacsora minden résztvevő számára jó emlék marad. A KÖSZ közgyűlését másnap, szeptember 2-án tartottuk meg, szintén a Iosephinumban. A testületi ülés az előzetesen megküldött napirend szerint zajlott le; a közgyűlés határozatképes és eredményes volt.

Dr. Solti Gábor – Ziegler Gábor

 


 

LAUDÁCIÓ

Daróczi Istvánné

Daróczi Istvánné

 

Az idei laudáció kissé rendhagyó. Az idei kitüntetett barátai, ismerősei véleményéből állítottuk össze. Ezek a rövid mondatok mindennél jobban jellemzik az idei kitüntetettet.

Elhivatottság, készségesség, szorgalom, példaértékű élet, munkaszeretet, erős Isten-hit; jókedv, öröm, amit átsugároz a környezetére; pozitív hozzáállás; igaz barát, bármikor, bármilyen problémával megkereshető, mindig megnyugtat; kortalan, fiatalos gondolkodású, szeme, mosolya utánozhatatlan. Az élet minden területén megállja a helyét, fáradhatatlan, sokszor a saját problémáit is háttérbe helyezi a barátai érdekében, szervezi barátai, családja életét, segíti őket, megnyugszanak a vele való beszélgetés során, velük van örömükben, bánatukban, szeretet, ami mindennél fontosabb számára és árad is belőle.

A kert a gazdálkodás a föld szeretete egész életében meghatározó volt számára. Lehetett családban, lehetett egyedül, lehetett barátok közt, a szeretet volt számára az, ami átsegítette a nehézségeken, amibe belekapaszkodott.

Nem megy ki úgy a házból, még kapálni sem, hogy ne adna magára, mindig csinos és mosolyog.

Nincs olyan téma a gazdálkodás területén, amihez ne értene. Ízig-vérig jókötésű „parasztjány”, aki ebben nőtt fel, a mai napig is ez élteti: hogy a kert rendben legyen, bevetve, elültetve. Lehet betegség, lehet műtét, semmi nem gátolja abban, hogy kapáljon, vessen, ültessen. Az előadásaira mai napig felkészül, úgy, mintha az lenne az első.

Ha a bioról van szó, hajlandó tanulni, egyetemre járni, külföldi tanulmányutakon rendszeresen részt venni – Németország, Svájc, Románia, de lehet Darvas vagy Nyíregyháza, mindenhol nyitott a tanulásra, nyitott a tanításra, mindig bővíti ismereteit.

A 90-es évek elejétől az ország egyik legnagyobb létszámú csoportját vezette. Leszervezte az előadókat, akik annak idején járták a vidéket és tanították a bio fortélyaira a termelőket. A Biokultúra Egyesület akkori nagyjai tartották az előadásokat, az elméleti és olykor a gyakorlati bemutatókat. Természetesen a motorja, szervezője is ő volt ezen alkalmaknak. A zsúfolásig megtelt teremben több településről is érkeztek hallgatók, akik a téli tanfolyamok végeztével vizsgáztak és oklevelet is kaptak, mint minősített biotermelő. És ő mindezen alkalmakon kedves, határozott személyével vezette csoportját.

Elsők közt szervezett vidéken Országos Biokultúra Találkozót, amelyre a mai napig is sokan emlékeznek. A rendezvény támogatottságára jellemző volt akkor is a szűk anyagi helyzet, de mindezt a rá jellemző huszárvágással megoldotta: sehol sem pénzt kért, csak hozzájárulást, alapanyagot.

Ha kidobták az ajtón, visszajött az ablakon, de ezt szó szerint kell érteni! J  A sütőipari vállalat igazgatója kérdezte ezt meg tőle:

– Maga hogy került már megint ide?!
Az ablakon.
És mit akar?
20 kg kenyeret!”

Bárhová meghívták, mindenütt tudott és szeretett beszélni a vegyszermentes életről, a biogazdálkodásról. A Hold járását tőle jobban csak Mezei Klárika tudja, ezt a tudást nemcsak a gazdatársakba igyekezett belecsepegtetni, de még az orvost is kioktatta és csak akkor engedte magát megműttetni, ha a Hold a megfelelő állasban állt a megfelelő testrésznél. És lássunk csodát, ezt az orvosok tiszteletben is tartották!

Bio-összejövetelek nem múlhatnak el nótázása nélkül, a legkomorabb professzorokat is fel tudta vidítani egy-egy énekével a komoly viták, előadások után

Igazi karakán egyéniség, ami a szívén, az a száján. Ezért tud jó vezetője lenni a debreceni biokertészkörnek. Ezért vezetőségi tagja a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületnek, ezért volt benne az országos szövetség vezetésében is.

Az aradi vértanúk nem tudhatták, hogy az ő haláluk napja, szüleinek egy örömteli kis jövevényt jelent. Egy kis bihari faluban született, Furtán, 1938. október 6-án. Egy öccse volt még. Szüleit nagyon szerette, de főleg édesapját, akitől mindent megtanult, dalolni, aratni, vályogot vetni. Felnőve cukrász iskolát végzett, és a 60-as évek elején bekerült Debrecenbe, az egyetem menzáján dolgozott szakmájában, de nem sokáig, mert előbb a Finommechanikai Vállalatnál adminisztrátorként, később az Irodatechnikai Vállalatnál bérszámfejtőként dolgozott. Iskoláit késő éjjeli tanulással, család mellett végezte el.

Miután egyedül maradt fiaival, Istvánnal és Péterrel, minden munkát elvállalt, hogy tisztességesen nevelje, tanítsa őket és gyarapodni tudjanak. Takarított cégnél és másoknál, dolgozott éjszakai műszakban, fóliasátorban… Így aztán nemcsak a lakását tudta fenntartani, hanem sikerült egy kis darab földhöz is jutnia, hisz „A föld, az Istenadta föld”, ami  nélkül élni lehet, de nem érdemes!

Közben egyedül maradt édesanyját is segítette, hétvégén a holdnyi kertet művelte Furtán. Az édesanyjához való utazásai során néha egy egész buszt tanított a biogazdálkodásról a másfél órás út alatt, amíg Furtáról Debrecenbe ért vagy vissza.

Hétköznap Debrecenben dolgozott, közben a 800 ölnyi kertjét is rendezte, de persze a fiait is szemmel tartotta – gyermekeivel már a bérházban is szelektíven külön gyűjtette a komposztálható hulladékokat –, a kamasz fiúk olykor nehezteltek is ezért anyjukra…

A kiskertje egyre szebb lett, a szomszédokat is igyekezett tanítani, de azok nemigen hajlottak a jó szóra; csúfolták is érte: „Itt jön a bolond asszony!”, aztán amikor valakinél komoly egészségügyi problémára derült fény, akkor már jöttek a „bolond asszonyhoz” és ő segített, adott, csinálta, gyógyított. Meg is szerették, és szeretik is a mai napig is.

Aztán itt volt az örök szerelem: a biokertész kör és annak vezetése. Mindig elmondja, hogy ő a csoportja nélkül semmi nem lenne; velük együtt él, létezik és vezeti a mai napig.

Nagy öröme Nimród, azaz Rodi unokája, akinek igyekszik átadni azt a tudást, amit megszerzett – együtt sároznak, együtt ásnak gödröt, együtt vetnek, kapálnak és együtt göngyölik a töltött káposztát.

És olyan ez az asszony, mint a kismacska, mindig talpra áll: ha valami nehézség, esetleg balszerencse éri, csak kimegy a kertbe, végigsétál benne, elbeszélget kedvenc növényeivel, állataival, mesél nekik, kacag velük, dalol nekik; és már ő is jobban van, szebb az élete, boldogabb.

Ez a mi szeretett drága barátnőnk, vezetőnk, anyánk, cinkosunk, mindenki Jucikája, a legkedvesebb földre szállt Angyal Juliska, Daróczi Istvánné, Debrecenből.

A Sárközy Péter Emlékérem Bizottság tagjai – a kurátorok és a korábbi kitüntetettek – neki ítélték a 2017. évi Sárközy Péter Emlékérmet a hozzá tartozót Díjjal; „méltányolva a hazai biomozgalomban, a Debreceni Biokultúra Csoport vezetőjeként, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végzett kimagasló, példamutató tevékenységét”.

Daróczi Julika az emlékérem átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet

Emlékérem és emléklap

Daróczi Jucikának további munkájához jó egészséget, gazdálkodásához jó eredményeket kívánunk; és kívánjuk, hogy szerető családja körében és az őt tisztelő és szerető közösségében még nagyon sok boldog évet tölthessen el!

A Laudációt Nagy Zsuzsa írta

 


 

A XV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés támogatói:

Támogatóink Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége Lakitelek Népfőiskola

 

További támogatók:

  • Bicskei Sándorné (Pont Kereskedés, Piliscsaba)
  • Bodnár György és Papp Mária Magdolna (Bodnár-Papp Pincészet, Somlószőlős)
  • Budaházi Antal és neje (Budaházi Biodinamikus Kertészet, Domonyvölgy)
  • Dr. Medgyessy István és neje (Biofarm Debrecen)
  • Nemes Mátyás (Biotermelő, Fülöpjakab)
  • Pilisi Biokertész Klub Tagjai (Piliscsaba)

 

Emlékülések

 

 
web counter
Design: Mihalec Hedvig, 2006.