üzenetküldés

2016

XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés

Kitüntetett:  dr. Albert Imre

A 2016 évi Sárközy Péter Tudományos Emlékülés résztvevői

Fotó a résztvevőkről (Ziegler Gábor felvétele)

 

A XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) megalakulása (2011) óta szorosan összekapcsolódik a KÖSZ éves közgyűlésével. Az emlékülés nemcsak egy szakmai konferencia, hanem a biokultúra és az ökogazdálkodási ágazat hazai és kárpát-medencei szereplőinek a találkozója is, és fontos eleme, hogy minden évben egy-egy személy, ünnepélyes keretek között veheti át a Sárközy Péter Emlékérmet és díjat. Ebben az évben a KÖSZ Közgyűlésének és a kapcsolódó szakmai programoknak a főtámogatója a Földművelésügyi Minisztérium volt. A fővédnökök Lezsák Sándor és Jakab István országgyűlési alelnök urak, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr és Kiss Antal miniszteri biztos úr voltak.

Az emlékülés előadásai hagyományosan egy-egy témát, mottót járnak körbe minden évben. A 2016. évben ez az „Ökogazdálkodási kutatások eredményei” volt. A konferencián résztvevő mintegy 100 fő a budapesti Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársainak és ösztöndíjasainak előadásaiból megismerhette a témakört, az ÖMKi munkáját, eddig elért eredményeit és a jelenleg zajló ökogazdálkodási kutatásokat, melyekben aktívan részt vesz.

Az emlékülésen a részvétel ingyenes volt, és a biokultúra, az ökogazdálkodás iránt érdeklődők számára nyitott volt. A szervezés megkönnyítése érdekében előzetes regisztrációt kértünk a résztvevőktől. Az emlékülés napján, 2016. szeptember 2-án, 9 órától tudták az előzetesen jelentkezett résztvevők átvenni a számukra előkészített regisztrációs csomagot, és ekkor regisztráltuk azokat a vendégeket is, akik előzetesen nem jelentkeztek, de részt kívántak venni a konferencián. Nagyon örültünk és sikerként értékeljük, hogy az előzetesen jelentkezettek közül a legtöbben valóban részt is vettek az eseményen, illetve hogy pozitív visszajelzéseket adtak a szervezésről és a szakmai színvonalról.

A regisztrációs csomagban a Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettjeit, az emlékülések eddigi fővédnökeit, előadóit, levezető elnökeit, témáit, helyszíneit és az idei konferencián elhangzó előadások egy-két oldalas összefoglalóját gyűjtöttük egybe.

Az idei emlékülésen a Magyarországon tevékenykedő ökogazdálkodási szakemberek, vezetők és biogazdák, továbbá a hazai biokultúra mozgalom tagjai, a téma iránt érdeklődő hobbikertészek mellett, részt vettek a KÖSZ tagszervezeteinek képviselői is. Így a vendégek között köszönthettünk felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, moldáviai és vajdasági „biósokat” is – több mint 40 határon túli résztvevőt regisztráltunk. Az emlékülés résztvevői összesen 26 különböző szervezetet, illetve vállalkozást képviseltek.

Az emlékülésen részt vett a Sárközy Péter Alapítvány minden kurátora: dr. Solti Gábor elnök, ifj. dr. Sárközy Péter alapító és Bodnár György kurátor.

A Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettjei közül az idei emlékülésen jelen volt Parádi Andor, dr. Jánosik Zsuzsanna, Muntyán Istvánné, Lakatos Jenő, dr. Palik László és dr. Drexler Dóra.

A régi Biokultúra Egyesület szellemiségét őrzőknek most már állandó találkozóhelye az évente, szeptember első hétvégéjén megrendezett Sárközy Emlékülések. Idén is köszönthettük közülük a Parádi házaspárt, Korgáné dr. Jánosi Zsuzsát, Muntyán Istvánnét, Földest Istvánt, Lakatos Jenőt, Lajos Istvánt, Róla Miklóst, dr. Fekete Istvánt, Daróczi Istvánnét, Dacziné Dúzs Juliannát, Farkas Béláné Editet, Kalmárné Győrfi Esztert, Nagy Zsuzsát, Borszékiné Rétháti Ágnest, dr. Szolnoki Istvánt és Berta György Bélát.

A résztvevők között külön említést érdemelnek a Székelyföldi Bio Egyesület tagjai, akik egy 15 fős delegációval érkeztek, valamint a Kárpátaljai Biokultúra Egyesület 8 fős delegációja, akiknek részvételét a Magyar Fejlesztési Központ támogatta.

A hazai agrártárcát dr. Torda Márta, a Kárpát-medencei Együttműködési Osztály vezetője képviselte. Az öko szakmai szervezetek közül jelen volt a civil szférából a MÖGÉRT elnöke, dr. Radics László professzor, és számos egyesület képviselője, viszont az ökogazdálkodást állami szinten felügyelő szakmai intézmény, a NÉBIH munkatársai annak ellenére nem vettek részt, hogy előzetesen öten regisztráltatták magukat.

A konferencia idején egy bioélelmiszerekből készített kiállítást is rendeztünk, a résztvevők által megtermelt termékekből. Az előtérben kávé és harapnivaló várta a kedves vendégeket, melyek egy jó része a Pilisi Biokertész Klub (Piliscsaba) tagjainak felajánlásaként érkezett.

A program a Sárközy Péter Alapítvány kuratóriumi elnökének a megnyitójával kezdődött, aki köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőbeszédet mondott Bíró Szilveszter, a Iosephinum igazgatója, Farkas András, Piliscsaba Város polgármestere, dr. Torda Márta, az FM osztályvezetője, és ifj. dr. Sárközy Péter, a Sárközy Péter Alapítvány alapító kurátora. A köszöntéseket egy rövid kultúrprogram követte, mely során Császár Dominik és Méry Rebeka zenészek magyar és csángó népdalokat adtak elő. Ezt követően került sor az emlékülés szakmai részére, az egyenként 25 percesre tervezett prezentációkra. (Az előzetes programhoz képest változás volt, hogy az előadók közül dr. Jónász Gerda betegség miatt nem tudott részt venni az emlékülésen, így az ő előadása elmaradt, ám kutatási témáját és eredményeit a regisztrációs csomagba tett összefoglalóból így is megismerhették a konferencia résztvevői.) A levezető elnök dr. Solti Gábor volt.

Dr. Drexler Dóra okleveles tájépítészmérnök, növényorvos hallgató, aki egyúttal az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője is, „Az ÖMKi kutatási programjai és a PhD és posztdoktori ösztöndíjprogram eredményei” címmel tartott előadást. Ebből a résztvevők megtudhatták, hogy az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját (hazánkban ökogazdálkodásban on-farm jellegű kísérletezésre korábban nem volt példa). Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere.

Életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. A kísérletek témáját a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítják ki. Az ÖMKi a külföldi pozitív példákat követve ökológiai zöldség-, gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztés, továbbá ökológiai méhészet témakörében folytat on-farm kísérleteket. Az ÖMKi PhD és posztdoktori ösztöndíj programja keretében a hazai kutatóintézetek, egyetemek fiatal kutatóinak nyújt anyagi támogatást az ökológiai mezőgazdaság témakörében végzett tudományos munkájuk megvalósításához. Eddig összesen 20 ösztöndíjas kezdte meg munkáját. A kutatási témák igen sokszínűek. Az ÖMKi célja ezzel a programmal, hogy hidat építsen a tudomány és a gyakorlat között.

Ezt követően Mészáros Dóra gazdasági agrármérnök, természetvédelmi mérnök, az ÖMKi ösztöndíjas kutatója, „A mezőgazdaság fenntarthatóságát értékelő módszer fejlesztése”címmel tartott előadást. Ennek során elhangzott, hogy a mezőgazdasági eredetű környezeti problémák számossága rávilágított arra, hogy az ágazat nem fenntartható módon állítja elő az emberiség számára szükséges élelmiszereket. Amennyiben a növekvő népességszámból és fogyasztói igényekből eredő megnövekedett élelmiszerkereslettel lépést szeretnénk tartani, a mezőgazdaság fenntartható pályára állítása nem megkerülhető. Ehhez többek között szükség van arra, hogy kidolgozzunk olyan mérőrendszereket, amelyek képesek mérni az ágazat fenntarthatóságát.

Az előadó részt vett egy olyan fenntarthatósági mérőrendszer kidolgozásában, amely a környezeti fenntarthatóságon túl a gazdaságok gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának mérését is lehetővé teszi hazai környezetben. A SMART nevet viselő értékelő rendszer elméleti alapját a FAO által kidolgozott SAFA irányelvek adták, a fenntarthatóság három pillérének kiértékelésére pedig egy 327 indikátorból álló indikátorkészlet került kidolgozásra. Az indikátorok validáltatása több mint száz nemzetközi szakértő – köztük magyar szakértők – bevonásával történt, az úgynevezett nominál csoporttechnika (NGT) alkalmazásával.

Mészáros Dóra ennek a mérőrendszernek a segítségével végzett egy összehasonlítást 25 hazai bio és 25 konvencionális gazdaság fenntarthatósági teljesítményére. A kiértékelésekhez szükséges adatokat a gazdálkodókkal folytatott, egyenként 3 órás interjú során gyűjtötte össze a fiatal kutató. Az adatok statisztikai elemzése kimutatta, hogy összességében a biogazdaságok fenntarthatósági teljesítménye magasabb, mint a konvencionális gazdaságoké. Ugyanezt az eredményt kapta akkor is, amikor a környezeti, gazdasági és társadalmi pilléreket/dimenziókat külön-külön vizsgálta. Így bebizonyosodni látszik az a feltevés, hogy a biogazdaságok fenntarthatósági teljesítménye magasabb. Ahhoz azonban, hogy ez hazai szinten egyértelműen kijelenthető legyen, fontos lenne a vizsgálat magasabb elemszámmal történő elvégzése.

A következő előadó Cseperkálóné Mirek Barbara okleveles kertészmérnök, növényorvos, az ÖMKi paradicsom on-farm projektfelelőse volt, aki a növénytársításokról tartott előadást. A téma fontosságát jelzi azon megállapítása, mely szerint a természetben sehol nem található olyan egyoldalú fajban szegény növényzet, mint az ember által alkotott monokultúrában. A réteken, erdőkben, folyóparton egymástól teljesen különböző növényfajok élnek együtt, meghatározott rovarokkal, állatokkal együttesen egy életközösséget alkotva. Jelentős károk általában a természetes életközösségekben nem fordulnak elő. A fajgazdag közegben a kártevők nehezebben találnak gazdanövényre, a csalogató szín- és szagingereket a szomszédos növények elfedik. A növények társítása segíti a beporzást és a hasznos élőszervezetek felszaporodását is. Ezeket a hatásokat igyekeznek az ökológiai gazdálkodásban is felhasználni, figyelembe véve a termesztés gazdaságosságát is.

A vegyes kultúrának megvannak az előnyei és a hátrányai is. A növények társításával jobbá válik a terület kihasználása, nő a termésmennyiség, javul a talajborítottság, viszont nagyobbá válik a környezeti tényezőkkel szembeni igény. Oda kell figyelni a fajok egymás közötti versengésére a tápanyagért, fényért, vízért, ezért az ilyen típusú gazdálkodási rendszerben a fajok igényeinek helyes ismerete nagyon fontossá válik. Ahhoz hogy sikert érjünk el a növénytársításunkkal, fontos értenünk, hogy az adott növény hogyan hat a másikra. A növénytársítások lehetséges egymásra hatásai: ízfokozó hatás, terméshozam növekedése, együttműködés (támasz, talajtakaró), nitrogénpótlás, növényvédelem, hasznos rovarok vonzása egyes növényekkel, egyik növény védi a másikat a naptól és a széltől, társnövény összegyűjti a káros rovarokat a haszonnövény mellett. A különböző növények egymásra gyakorolt hatásának ismerete határozza meg a társítandó növények arányát, közelségét, térbeli beállítását. Érdemes gazdaságunkban komplex módon gondolkodnunk és a kultúrákat vegyesen megterveznünk, mert a gyógynövények fontos védőnövényei a zöldségnövényeknek és a gyümölcsösbe ültetett dísz- és gyógynövények növényvédelmi hatásokkal bírhatnak.

A növénytársításokon alapuló termesztési rendszer több lábon állást és biztosabb jövedelmet jelenthet a gazdálkodónak, valamint védi a környezetet és növeli a biodiverzitást, ezért fontos része az ökológiai szemléletű gazdálkodásnak. Ez annak ellenére helytálló megállapítás, hogy a növénytársítások előnyei, hozadékai viszonylag nehezen igazolhatók tudományos kutatásokban, a legtöbb növénytársítás adott helyi viszonyok között működik jól. Ezért érdemes megfigyelést folytatnunk saját területünkön, illetve rengeteg szakirodalmi és népi megfigyelés is megtalálható a témában.

Dr. Donkó Ádám okleveles kertészmérnök, az ÖMKi kutatási szakreferense szőlészeti témákban, „Takarónövényes talajápolás a szőlőben” címmel tartott előadást. A szőlőtermesztési ágazat esetén a talaj ápolása, mint értékmegőrzési módszer, rendkívüli jelentőséggel bír. Hazánk és Európa neves történelmi borvidékei páratlan természeti értékeket hordoznak. Növény- és állatviláguk rendkívüli gazdagsága, kialakításuk sajátosságai önmagukban is jelentős értéket képviselnek. Napjainkban már nemcsak az ökogazdálkodásban, hanem a konvencionális termelők esetén is megfigyelhető bizonyos fokú szemléletváltás, miszerint a talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének, amelynek megóvása, diverzitásának fenntartása kertészeti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, kívánatos.

A XX. század mezőgazdasági modernizációja során a hagyományos teraszos szőlőművelést többnyire megszüntették, és hegy-völgy irányú sorokat alakítottak ki, melyeken a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvényt kívánták elérni. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a nagy és egybefüggő ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyeztetik a tradicionális borvidékek élővilágát. Továbbá az is világossá vált, hogy az évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is.

Manapság borvidékeinken szemlélődve mind gyakrabban fogad minket zöldellő sorközök látványa. Az elmúlt 2-3 évtizedben kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem kezdett talajápolási vizsgálatokba, hogy górcső alá vegye a lehetséges módszereket, melyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben. Egyre inkább világossá vált, hogy a fűfélék hazai klimatikus viszonyaink között kevésbé ideálisak a szőlőültetvényekbe. Az esetleges alternatívát jelentő, fajgazdag, fűféléket nem tartalmazó keverékek tesztelése először az Ecovin projekt keretében került sor 2010-ben.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2012-ben partnerintézményeivel közösen három, különböző magkeverék „on-farm” vizsgálatába kezdett. Munkájuk során azt tapasztalták, hogy egy a Nyugat-európai, csapadékban gazdagabb szőlőtermő területeken jól alkalmazható sorköztakaró magkeverék nem feltétlenül állja meg a helyét ugyanolyan eredményességgel hazai körülményeink között. Az ilyen magkeverékek általában nagy arányban tartalmaznak egyéves, illetve hazai körülményeink között egy évig fennmaradó fajokat. Az évjárat, a csapadékmennyiség, a terület gyommagkészlete meghatározzák, hogy a keverékekben levő pillangósok (és összetételtől függően a lándzsás útifű) mennyire eredményesen tudnak megtelepedni. Kísérleti eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy megfelelőbb, ha a keverék csak kis arányban, vagy egyáltalán nem tartalmaz egyéveseket. A leginkább hatékony, és több évig fennmaradó fajok a következőek: fehérhere, komlós lucerna, lándzsás útifű, szarvaskerep, tarka koronafürt, vörös here.

Az előadó azt tanácsolja, hogy az ezekből létrejövő állományt évente egyszer (praktikusan szüret előtt), kaszáljuk le magas tarlóval (10-15 cm), különben évközben hengereljük, ha a magasságát aggályosnak tartanánk – ez nem zavarja a maghozásban. Egy ilyen, fajgazdag növényzet leginkább a talaj felső 70 cm-es rétegéből veszi fel a számára szükséges vízmennyiséget, így fiatal ültetvények esetén fontoljuk meg, mikortól alkalmazzuk. A technológia rugalmasan alkalmazható: vethetjük minden második sorközbe is, illetve, időszakos-és zöldtrágya-keverékekkel is kombinálhatjuk. Az ÖMKi e témájú kutatása nem ért még véget, jelenleg is zajlik.

Az ebédszünetet követően Dezsény Zoltán környezetgazdálkodási agrármérnök, PhD ösztöndíjas, az ÖMKi kutatási referense tartott előadást, „Komposztmulcsra és forgatás nélküli talajművelésre alapozott kisléptékű ökológiai zöldségtermesztés rendszerkísérlet első eredményeinek bemutatása” címmel. A hatékony gyomszabályozás az ökológiai termesztők körében az egyik legsúlyosabb termesztéstechnológiai kihívás. A biogazdálkodásra a szintetikus gyomirtószerek használatának tilalma következtében az intenzív talajművelési technológiák alkalmazása jellemző. A forgatás és gyakori bolygatás kedvezőtlen hatással lehet a hosszú távú talajtermékenységre, a talajszerkezet degradálódásához vezethet. A forgatás következtében gyakorta megváltozó viszonyok kedvezőtlenül hatnak a talajéletre, csökken a talajok mikrobiológiai aktivitása, a forgatás következtében folyamatosan túlsúlyba kerülő aerob biológiai lebontó folyamatok eredményeképpen fokozatos szerves-anyag és szénvesztés következhet be. Fentiek következtében a csökkentett intenzitású művelési rendszerek már zöldségfélék termesztésében is alternatívát jelenthetnek.

Kisüzemi ökológiai zöldségtermesztésben a helyben rendelkezésre álló szerves mulcsanyagok használata nyújthat lehetséges alternatívát a kézi vagy gépi mechanikus gyomirtással szemben. Megfelelő időben és dózisban való alkalmazással a mulcsanyagok elfogják a fényt a kelő gyomoktól és így megakadályozzák vagy csökkentik a gyomborítottság kialakulását. Széna, szalma, faforgács, komposzt alkalmazásával csökkenthető a talajerózió veszélye és a talajok evaporációs vízvesztesége is. Szerves mulcsok használata a széles körben elterjedt fekete fóliával történő talajtakarással összehasonlítva csekélyebb munkaráfordítást igényel, hiszen nem szükséges a termesztési szezont követően eltávolítani, az természetes úton elbomlik, sőt a talajt szerves anyagban gazdagítja, ezáltal kedvezően hat a talajéletre. Megfelelő minőségű papír mulcsként való alkalmazása másik alternatívát jelent a nem lebomló fekete polietilén mezőgazdasági fóliával szemben.

Dezsény Zoltánék a kutatásuk keretében egy kisléptékű ökológiai kertészeti rendszerben a talajfelszínt megfelelő minőségű és anyagvastagságú papírral takartak, és ezen gyommentes komposztot terítettek mulcsanyagként 6-8 cm vastagságban. Így mindkét mulcsanyag előnyei kihasználhatók. A rendszerben a talajművelés elhagyható, hiszen a komposzt szerkezetessége ill. az ágyások és ágyásközök alkalmazásából eredő taposás hiánya következtében a felső talajrétegként szolgáló komposzt fizikai és biológiai állapota megfelelő a termesztés szempontjából.

Az előadó elmondta: a kísérlet keretében öt talajművelési/mulcs kezeléssel és kezelésenként négy ismétléssel beállított kisparcellás tartamkísérletben folytatnak vizsgálatokat üzemi körülmények között. Az öt évesre tervezett kísérlet 2015-ben indult, a 20 vizsgált parcellán paradicsom került termesztésre. Az első év eredményei alapján megállapítható, hogy a komposzt-mulcs alkalmazása szignifikáns hatással van a parcellák gyomborítottságára, ill. szignifikáns összefüggés volt tapasztalható a gyomborítás és a talajművelés intenzitása között.

Az ÖMKi előadóit a KÖSZ elnöke, dr. Solti Gábor követte, aki „A Kárpát-medence ökogazdálkodása” címmel tartott prezentációt. Ebben elhangzott, hogy sajnos napjainkban nincs hivatalos adatgyűjtés a Kárpát-medence egészére vonatkozóan, csak az egyes kárpát-medencei országokra van külön-külön adatsor. Ezen országok között vannak EU-tagok és nem EU-tagok és nem mindegyik tartozik teljes területtel a Kárpát-medencéhez, ami egyaránt tovább nehezíti azt, hogy felmérjük a Kárpát-medence jelenlegi mezőgazdasági és ezen belül ökogazdálkodási állapotát. (Egy évszázaddal ezelőtt könnyebb volt egy ilyen állapotfelmérés, mivel Magyarország határai a XX. század elején azonosak voltak a Kárpát-medence természetes határaival. A Kárpát-medence alapadatai ez alapján a Magyar Királyság területén végzett statisztikai összeírásokból ismertnek tekinthetők.)

Jelenleg csak arról van információnk, hogy a Kárpát-medence jelenlegi országaiban külön-külön milyen helyzetben van az ökogazdálkodás, pl. mekkora az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ha ezeket az adatokat megvizsgáljuk és egy hozzávetőleges összegzést végzünk a kárpát-medencei területekre, azt a becslést kapjuk, hogy jelenleg kb. 5-600 ezer ha az ellenőrzött ökoterület a Kárpát-medencében, azaz kb. 2,5–3,0 % az ökogazdálkodás részaránya. Ha a kárpát-medencei országok túlnyomó többségében tapasztalható közelmúltbeli fejlődést vesszük alapul, akkor azt mondhatjuk, hogy Várhatóan 2020-ig reálisan kb. 1 millió hektárra (kb. 5%) prognosztizálható az elérhető ökoterület a Kárpát-medencében.

Az utolsó előadó dr. Albert Imre okleveles agrármérnök, a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesületének igazgatója volt, aki Románia ökogazdálkodását mutatta be a hallgatóságnak. Az ökológiai gazdálkodás – a többi EU-országhoz hasonlóan – Romániában is egy jól szabályozott termelési rendszer. Rövidebb múltra tekint vissza, mint a magyarországi, de ennek ellenére nagyon szép eredményeket – egészen a közelmúltig egy folyamatos dinamikus fejlődést – tud felmutatni. 2015-ben 12 231 volt az ökominősítést nyert vállalkozások száma, míg az ökoterület 245 924 hektár volt. Sajnos az utóbbi néhány évben kicsit csökkent az ökoterület.  

A kezdetekkor sokat köszönhettek a magyarországiaknak és a svájciaknak, akik tudásukkal, tapasztalataikkal, illetve tőkéjük befektetésével is hozzájárultak a romániai ökogazdálkodás beindításához, a biokultúra széles körben való megismertetéséhez.

A romániai ökogazdálkodás jogi kereteit ugyanazok az uniós jogszabályok, rendeletek határozzák meg, amik a környező országokét, így Magyarországét is. Romániában is van támogatás az ökogazdálkodóknak, az új Nemzeti Vidékfejlesztési Program 11-es, Ökológiai gazdálkodás Intézkedés keretében. Az ökogazdálkodási rendszerbe bejegyzett, aktívan működő gazdák támogatást nyerhetnek mind az átállásra, mind az ökominősítés fenntartására.

Az előadó az ökoterület összetételét, az ökogazdálkodási ágazat fejlődési mutatóit is bemutatta; az utóbbi öt év változásait grafikonokon szemléltetve. Így kitért a Romániában ökominősítést elnyert vállalkozások számának alakulására, az ökorendszerben megművelt összterület nagyságának alakulására, a minősített termőterületek megoszlására a termesztett növények típusa szerint és az ökorendszerű méhészetre.

Az előadásokat a Sárközy Péter Emlékérem átadása követte.

Dr. Solti Gábor levezető elnök ennek felvezetéseként elmondta, hogy dr. Sárközy Péter a hazai biomozgalom elkötelezett híve volt: a Biokultúra Egyesület egyik megalapítója és a magyar ökogazdálkodás tudományos megalapozója, aki kimagasló tudással rendelkezett és a haza, a nemzet és a biokultúra iránt elkötelezett hittel vezette a magyar biomozgalmat.

„Élete példamutatás volt. Példamutatása az áldozatos, a közösségért, a Biokultúra Egyesületért végzett önzetlen munkának. Embersége, szigorú erkölcsisége volt az az erő, mely mozgalmunkat kiemelte a hasonló zöld szervezetek közül. A szeretetet, az összefogást hirdette és úgy is élt. A hazai és nemzetközi szakmai körökben nagy tisztelet övezte. Ez a tisztelet vetített fényt, dicsfényt az Egyesületre is. Azzal, hogy Péter bácsi volt a vitathatatlanul legmagasabb erkölcsi és szakmai szintet képviselő első számú tagja mozgalmunknak, mindnyájunkat felemelt. Amikor 16 éve eltávozott közülünk, megszűnt személyes varázsa, tekintélyt, tiszteletet övező jelenléte. Távoztával óriási űr keletkezett. Ezt betölteni nem lehetett. De hiányát csökkenteni gondoltuk, amikor szellemiségének megőrzésére, a Sárközy Péter professzor által is kijelölt úton és elviség szerint a biokultúra nemes ügyének sokrétű támogatására létrehoztuk a Sárközy Péter Alapítványt.”

Az Alapítvány a Biokultúra Egyesülettel közös elhatározással emlékérmet alapított. Az emlékérmet olyan kimagasló személyek kaphatják, akik Sárközy Péter szellemiségéhez méltóan, alkotó módon járulnak hozzá a biokultúra értékeinek megteremtéséhez, megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. A Sárközy Péter Emlékérmet nem csak a hazai személyeknek ítéli oda az Emlékérem Bizottság, de megkaphatják a határon túliak is. Az emlékérmet Czinder Antal Munkácsy-díjas szobrászművésszel készítette.

A biomozgalomban, a gazdálkodók között igen sok, nagyon értékes, hiteles személy található, akik mindenben megfelelnek a szigorú feltételrendszernek. Az Emlékérem Bizottságnak minden évben komoly mérlegelést jelent, hogy ki kapja az az évi díjat. Az idei döntést is körültekintő és megfontolt egyeztetés előzte meg. A Sárközy Péter Emlékérem Bizottságnak a döntése alapján idén egy olyan személy kapja az emlékérmet, aki mindenben megfelelt a kiírásnak. A biomozgalomban végzett szervezői, közösséget szolgáló munkáját elismerés és tisztelet övezi.

Ezután a levezető elnök felkérte a tavalyi kitüntetettet, dr. Drexler Dórát, hogy olvassa fel a Laudációt. Ebből kiderült, hogy az emlékérmet és a mellé járó oklevelet és díjat idén dr. Albert Imre erdélyi biogazdálkodónak, a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesülete igazgatójának ítélte oda az Emlékérem Bizottság. Méltányolva a romániai biogazdálkodás bevezetése és fejlesztése érdekében végzett kiváló munkáját; a magyarországi és erdélyi ökogazdálkodók közötti szakmai és emberi kapcsolatok erősítéséért tett erőfeszítéseit; a dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végzett kimagasló, példamutató tevékenységét az egész biokultúra népszerűsítése és ápolása területén.

A kitüntetettet sikerült meglepni és nagyon nagy örömöt szerezni neki. A kitüntetés átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet, amiért neki ítélték ezt a nagy elismerést. Továbbá elmondta, hogy minden, amit a biokultúráért, az ökogazdálkodás elterjesztéséért tett, szívből jött és természetes volt számára, így egyáltalán nem számított arra, hogy egyszer egy ilyen rangos kitüntetést fog ezért a munkájáért kapni. Nagy büszkeséggel tölti el, hogy ő az egyike az első ellenőrzött romániai biogazdálkodóknak és immáron 17. esztendeje folytat hivatalosan is biogazdálkodást. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik eddigi munkája során segítettek neki és mellette voltak, és kiemelte közülük azokat, akik a romániai biogazdálkodás elindításakor Magyarországról nagyon sokat tettek azért, hogy elindulhasson az ellenőrzött ökogazdálkodás az országban.

Az emlékülés végén jelen lévő korábbi és az idei kitüntetettek (Ziegler Gábor felvétele)

Az emlékülés programja a levezető elnök zárszavával ért véget, aki megköszönte a vendégeknek, hogy eljöttek az idei emlékülésre és aktív részvételükkel egy jó szakmai tanácskozást sikerült megtartani. Köszönetet mondott a 2016. évi emlékülés támogatóinak, a szervezésben és lebonyolításban közreműködő személyeknek.

A másnapi KÖSZ közgyűlésre érkezett vendégek számára az emlékülés után egy közös vacsora volt a nap záró programja, melyen összesen több mint 50 fő vett részt és nagyon jó hangulatban telt el. A KÖSZ másnap délelőtt megtartotta éves közgyűlését, melyet délután egy további szakmai program követett: a felvidéki Biocentrum s.r.o., a Palik-család biogazdaságának meglátogatása.

Dr. Solti Gábor – Ziegler Gábor

 


 

LAUDÁCIÓ

Dr. Albert Imre

dr. Albert Imre

Dr. Almbert Imre

A Sárközy Péter Emlékérem idei, 2016. évi kitüntetettje egyszerű földművelő, szántó-vető család gyermekeként 1954-ben született Erdélyben, Magyarlónán. Édesanyja szabónak szánta, de a többre vágyó fiatalember inkább a tanulást választotta.

Első nekifutásra elvégezte a szerszám géplakatosi szaklíceumot, majd küzdelmes évek után, 46 éves korára sikeresen diplomázott a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, ezután rövidesen a mezőgazdasági tudományok doktora lett. Közben, 1997-ben, 27 lelkes romániai és svájci  biogazdálkodóval, megalapították a Romániai Biogazdálkodók Egyesületét, a Bioterrát, s ezzel tulajdonképpen beindították a biomozgalmat Romániában.

Dr. Albert Imre – tehetsége, szorgalma, kitartása révén – egyszerű szakmunkásból vált gondolkodni tudó és gondolkodni szerető, nem csak egyszerűen értelmiségivé, hanem közismert értelmességivé.

1977-től szakmunkásként dolgozott egy kolozsvári szerszámgépgyárban, majd 1982-től átvette a helyi TSZ melléküzemágának vezetését, és rövid időn belül kitűnő szervezőkészségről tett tanúbizonyságot, amikor konszolidálta a cég pénzügyi helyzetét. A rendszerváltozás után megvásárolta a volt TSZ melléküzemágát, és mint magánvállalkozó kamatoztatta addigi tapasztalatait és kitűnő vezetői képességét.

Felvette a kapcsolatot a Nagyváradon működő romániai-svájci „ROMCOM” nevű vállalattal, ami többek között alacsony áron, használt mezőgazdasági gépeket hozott az országba. A „ROMCOM”-ot a svájci Christliche Ostmission szervezet hozta létre, a kelet-európai, volt szocialista országok támogatására. A projekt keretében főleg a romániai kisvállalkozásokat segítették, hogy minél könnyebben átálljanak a piacgazdálkodásra. Szerteágazó tevékenységükben kiemelkedő szerepet kapott a biogazdálkodás, mint a romániai kisgazdák egyetlen életképes kitörési lehetősége kilátástalan helyzetükből. A programot Ernst Frischknecht, a Bio Suisse korábbi elnöke dolgozta ki. A  romániai projekt gyakorlati megvalósítását Martin Schützre, a COM akkori mezőgazdasági szakreferensére bízta a szervezet.

1992 és 2007 között 963 projektet valósítottak meg 14,3 millió CHF értékben. Ezek között szerepelt 50 mikro vállalkozás beindítása, vissza nem térítendő támogatással. A kis gazdálkodókat alacsony kamatú kölcsönökkel segítették, hogy minél többen vásárolhassanak használt mezőgazdasági gépeket. A program keretében évente 45 fiatal (30 férfi és 15 nő), gyakorlati képzésen vehetett részt svájci biofarmokon. Öt év alatt a résztvevők száma meghaladta az 2500-at. 1995-ben Albert Imre is részt vett egy ilyen 3 hónapos svájci gyakorlaton, amiből két hét elméleti képzés volt, a többi időt vasvillával a kezében töltötte, amiért tisztességes fizetés és teljes ellátás járt. Általában kisebb, 10 hektáros, 10 fejőstehénnel rendelkező farmokon végezték a gyakorlatot. Ez alatt az idő Albert Imre beszélgetési szinten  megtanulta a német nyelvet, ami nagy hasznára vált későbbi munkájában.

Hazatérve, elkezdte 15 hektáros birtokán gyakorlatba ültetni az ott tanultakat. A „ROMCOM”-on keresztül megvásárolt minden, a gazdálkodáshoz szükséges gépet, felszerelést (pl. gyomfésűt, nagy teljesítményű kombájnt) és svájci színvonalon elkezdte a biogazdálkodást.

Közben bekapcsolódott a Martin Schütz által irányított falujáró akcióba. Több gyakorló farmer, szakember, tudományos kutató, falusi kultúrházakban, iskolákban, templomokban tartott diafilmes előadásokat a biogazdálkodásról.  Ezek az előadások rövidesen nagyon népszerűvé váltak, amihez az is hozzájárult, hogy minden résztvevő kapott egy vetőmagcsomagot, melyben tízféle zöldség- és virágmag volt.

Dr. Albert Imre aktív résztvevője és előkészítője volt a Bioterra – Romániai Biogazdálkodók Egyesülete 1997-ben történt megalapításának. A szervezet a kolozsvári baptista egyház termében, 27 alapító taggal, köztük a BioSuisse akkori elnökének, Ernst Frischnecht-nek, továbbá Martin Schütz és Peter Daep svájci nyugdíjas farmer urak részvételével jött létre. Az elnökségi posztra többen is pályáztak, de végül a svájciak Albert Imrében látták azt a vezéregyéniséget, aki képes meg birkózni ezzel a történelmi jelentőségű feladattal. Ebben a döntésben nagy szerepet játszott Albert Imre rátermettsége, jó szervezőképessége és az a mellékkörülmény, hogy saját házában fogadta és látta el a svájci önkénteseket, szervezte a szemináriumokat, autójával szállította faluról falura az előadókat.

Az első nagy feladat az egyesület alapszabályzatának elkészítése volt és ebben a magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke, dr. Solti Gábor is segítette a Bioterrát, a magyar szervezet alapszabályának átadásával. Ekkor kapcsolódott be a szervezet munkájába dr. Sebők M. Péter, egyetemi tanár, a biogazdálkodás elismert szaktekintélye, aki egy kisebb szakembercsoporttal megírta a szervezet alapszabályzatát, amelyet a román Mezőgazdasági Minisztérium csak nagy áldozatok árán hitelesített. A Bioterra alapszabályzatának megszületése azért volt jelentős lépés, mert ezzel alkották meg azokat a biogazdálkodásban használatos megfelelő román szakkifejezéseket, melyek ma is érvényben vannak.

Ugyancsak a dr. Solti Gábor által vezetett Biokultúra segítségével készült el a biogazdálkodás román feltételrendszere, amikor 2002-ben – szintén svájci segítséggel – megalakult az első román ellenőrző szervet, az Ecoinspect. A Mezőgazdasági Minisztérium évekig nem akart tudomást venni a biogazdálkodásról, csak Teodora Aldescu igazgató kitartó munkájával sikerült az áttörést elérni.

1999-ben román és magyar nyelven megjelent a  Bioterra című folyóirat. A trimeszterenként megjelenő kiadvány évekig az egyetlen biogazdálkodással foglalkozó romániai folyóirat volt, melyben egyetemi tanárok, biogazdák nagyon értékes és hasznos írásait közölték Legjobb időszakában a lap több mint 11.000 példányban jelent meg. Az egyszerre magyar és román nyelven megjelent Bioterra lap főszerkesztője dr. Albert Imre volt, akinek munkáját mindenben segítette és támogatta jó barátja, Bódis András agrármérnök és médiaszakember.

Dr. Albert Imre kitűnő érzékkel válogatta meg munkatársait: a szakavatott szakemberek segítségével rövid idő alatt a Bioterra Egyesület országos és nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket ért el.

Közben Albert Imre kitartó munkával, szorgalommal, folytatta tanulmányait.  Részt vett az US Agenti for International Development, valamint más, a Mezőgazdasági Minisztérium által szervezett éves szaktanfolyamokon. 2002-2005 között a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetemen mezőgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett. 2009-ben a „Kísérletek a tönkölybúza ökológiai termesztésével” című doktori értekezése megvédésével doktori címet nyert.

A Bioterra Egyesület egyik kiemelkedő tevékenysége az évi rendszerességgel megtartott Bioterra Konferencia volt. Az első konferenciát 1998-ban, a Kolozsvári Református Diakónia épületében tartották, kb. 100 részvétvevővel. Külföldről a svájci küldöttségen kívül Magyarországról is több vendég érkezett. Dr. Solti Gábor, a Biokultúra elnöke, ajándékként egy palack biobort hozott, azzal a fogadalommal, hogy ezután minden Bioterra Konferenciára hoz egy-egy újabb palack biobort. Eddig 14 palack biobort tett az elnökségi asztalra, ugyanis a külföldi vendégek közül egyedül Solti Gábor volt az, aki eddig minden Bioterra Konferencián ott volt.

A konferenciák színhelye, helyszűke miatt, áttevődött a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem Aulájába. Az érdeklődők száma a Bioterra presztízsének növekedésével egyre bővült és volt, hogy elérte a 350-et is. Mind nagyobb számban jelentek meg a szomszédos országok testvérszervezeteinek képviselői. Elsőnek Moldáviából Iurie Senic vezetésével jelent meg küldöttség, majd Szlovákiából, Horvátországból, Bulgáriából, Szerbiából jöttek felelős beosztású biósok. A konferenciák állandó résztvevői voltak  Ausztria, Hollandia, Németország, Svájc bioszervezeteinek képviselői, és különös színfoltot jelentett Örményország többszöri jelenléte. A két ország szervezete baráti viszonyt ápol, a romániai delegációt 2005-ben Jerevánban a mezőgazdasági miniszter személyesen fogadta.

A Bioterra Egyesület – a nemzetközi elismertsége ellenére – nehezen vált elfogadottá az országban. A romániai politikai elit kizárólag magyar szervezetnek tekintette, ezért a felelős román politikusok nem vettek tudomást a létezéséről, nem látogatták a rendezvényeiket. Pedig már kezdettől fogva nagyon sok román anyanyelvű tagja volt az egyesületnek. Csak a svájci érdekeltségű Vatra Dorna-i tejipari kombinát átállásával, 2500-al növekedett a Bioterra tagsága. Áttörés az elfogadás tekintetben dr. Cornel Man professzor elnökké választásával történt meg. Ennek előzménye, hogy dr. Albert Imre egy tisztújítás során, érezve a hatalom részéről történő távolságtartást, kitűnő diplomáciai érzékkel és tapintattal, átadta a professzor úrnak az Egyesület elnöki tisztségét, ő maga pedig, azóta is, mint ügyvezető igazgató vesz részt a szervezet életében. Ezt követően a konferenciák állandó díszvendége volt a Mezőgazdasági Akadémia elnöke, több országgyűlési képviselő, szenátor, és még a mezőgazdasági miniszter – korábban az EU mezőgazdasági biztosa, ma az ország miniszterelnöke – is, aki elismeri és támogatja az egyesület tevékenységét.

A Bioterra Egyesület, dr. Albert Imre kompetens irányításával, úttörő munkát végzett a biogazdálkodás elterjesztésében Romániában. Az ország számtalan településén modern, vetítőképes előadásokat tartottak a biogazdálkodás módszereiről, szabályairól, a jó gyakorlatokról. A Bioterra több mint 12 biogazdálkodással foglalkozó szakkönyvet adott ki, ebből 7 könyvben társszerzőként Albert Imre neve is szerepel. Albert Imrének igen komoly érdemei vannak abban, hogy Romániában az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás területe közel 250 ezer hektárt tesz ki és dinamikusan növekszik. 

Dr. Albert Imre fentiek mellett kiemelkedő közösségi ember: vezetésével falujában hatalmas imaház épült, részt vesz a község vezetésében, mint képviselő. Több civil szervezet vezetőségének tagja, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) romániai alelnöke.

A Sárközy Péter Emlékérem Bizottság tagjai – a kurátorok és a korábbi kitüntetettek – dr. Albert Imrének ítélték a 2016. évi Sárközy Péter Emlékérmet a hozzá tartozót díjjal; „méltányolva a romániai biogazdálkodás bevezetése és fejlesztése érdekében végzett kiváló munkáját; a magyarországi és erdélyi ökogazdálkodók közötti szakmai és emberi kapcsolatok erősítéséért tett erőfeszítéseit; a dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végzett kimagasló, példamutató tevékenységét az egész biokultúra népszerűsítése és ápolása területén”.

Dr. Albert Imrének további munkájához jó egészséget, gazdálkodásához jó eredményeket kívánunk; és kívánjuk, hogy szerető családja körében és az őt tisztelő és szerető közösségében még nagyon sok boldog évet tölthessen el!

 

Az emlékülésen készült felvételek megtekintése »

Az alábbi videóriportot a Buda Környéki Televízió készítette az emlékülésről:

 


 

A XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés támogatói:

Támogatóink mfk Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége Lakitelek Népfőiskola

 

További támogatók:

  • ifj. Dr. Sárközy Péter (alapító kurátor)
  • Lakatos Jenő (bioméhész, Csongrád)
  • Bodnár-Papp Pincészet (Somlószőlős)
  • Dr. Köhler Mihály (bioborász, Tarcal)
  • Bodor László (bioborász, Csongrád)
  • Palík Pincészet (Zselíz)
  • Dr. Medgyessy István és neje
  • Iosephinum Kollégium és Szakkollégium (Piliscsaba)
  • Bicskei Sándorné (Pont Kereskedés, Piliscsaba)
  • Pilisi Biokertész Klub Tagjai (Piliscsaba)

 

Emlékülések

 

 
web counter
Design: Mihalec Hedvig, 2006.