üzenetküldés

2014

Kitüntetett: dr. Palik László

 


 

Beszámoló a XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésről »

LAUDÁCIÓ – dr. Palik László, 2014 »

Az emlékülésen készült felvételek megtekintése »

Az emlékülésen elhangzott előadások »

 


 

Beszámoló a XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésről

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány 2014. szeptember 5-én, Piliscsabán, a Iosephinum Kollégium és Szakkollégium dísztermében rendezte meg XII. Tudományos Emlékülését. Az emlékülés kapcsolódott a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) közgyűléséhez.
Az Emlékülés idei mottója a következő volt: „Magyar Biokert – Termeljük meg saját bioélelmiszerünket!” A rendezvény fővédnökei dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (immár negyedszer), Jakab István a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének elnöke és dr. Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár voltak. A Sárközy Péter Tudományos Emlékülés levezető elnöke idén dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért kuratóriumi elnöke volt.

A kétnapos, két önálló rendezvényből álló eseményen mintegy 90 fő vett részt, akik több mint 30 szervezetet képviseltek. A résztvevők Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről és Magyarországról érkeztek.
Az Alapítvány kurátorai közül dr. Solti Gábor elnök és ifj. dr. Sárközy Péter alapító személyesen vett részt. Bodnár György temetésen való részvétel miatt kimentette magát. Az Emlékülésen jelen volt dr. Sárközy Péter unokája, dr. Sárközy Géza is. A Sárközy Emlékérem kitüntetettjei közül már nem lehetett velünk prof. dr. Sebők M. Péter, aki tizenegy éve távozott el és dr. Szalay László. Boros Csaba betegsége miatt már nem jöhetett el. Muntyán Istvánné sajnos szintén nem tudott eljönni. Jelen volt dr. Jánosik Zsuzsanna, dr. T. Veress Éva, prof. dr. Tereza Horvat Skenderović, Parádi Andor, Hubai Imre, dr. Köhler Mihály, Lakatos Jenő, Budaházi Antal és dr. Medgyessy István.

Az Emlékülés megszervezésének munkáját Tóth Erzsébet, az Alapítvány irodavezetője és Ziegler Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének irodavezetője végezte, gördülékeny lebonyolításában mellettük a Pilisi Biokertész Klub önkéntes csapata: dr. Farkas Elekné (Márti), Zölde Mátyásné (Izabella), Peterle Györgyné (Borika), szeredi Ambrus Kálmán, dr. Melkó Erika vettek részt. Ők biztosították a vendégek fogadását, utaztatását, a regisztrációt és a büfészolgáltatást.

Dr. Solti Gábor, az Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg a XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülést. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter személyesen sajnos nem tudott eljönni a rendezvényre, de levélben köszöntötte az emlékülés résztvevőit. A köszöntő levelet a levezető elnök olvasta fel.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke szintén munkájából fakadó elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, de delegálta a MAGOSZ főtitkárát, Obreczán Ferenc urat, aki szívélyesen köszöntötte az emlékülés résztvevőit és örömét fejezte ki, hogy jelen lehet ezen a nagy hagyományokkal bíró és családias hangulatú konferencián.

Kovács Szilvia, Karcag város alpolgármestere köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, és örömét fejezte ki, hogy a Legszebb Konyhakertek program a bio szervezetek egyre szélesebb körében terjed el.

Ifj. dr. Sárközy Péter, a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért alapítója a résztvevők köszöntése mellett megköszönte az Alapítványnak, dr. Solti Gábor kuratóriumi elnöknek és önkéntes segítőinek, hogy idén is megszervezték az emlékülést.

A köszöntő szavak után szeredi Ambrus Kálmán – a tavalyi évhez hasonlóan idén is – egy Reményik Sándor verset szavalt el. A Föld című költemény szorosan kapcsolódott az idei emlékülés gondolatiságához, így a konferencia kezdete a lelki feltöltődéssel volt jellemezhető. A ráhangolódást szintén nagyban elősegítette Puszta Bettina komolyzenei előadása: a résztvevők Johann Sebastian Bach: G-dúr Solo Szvit c. művéből, csellón hallgathattak meg három tételt (Preludium – Strabande – Menuet). Ezután következtek a szakmai előadások.

Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke előadásában elmondta, hogy a XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés mottója, jelmondata nagyon fontos, aktuális, és gyökerei már a Németh László-féle Kert-Magyarország gondolatban is megtalálhatóak. A kiskertek, így az ökológiai kiskertek számának növelése, újbóli népszerűsítése, elterjesztése azért is fontos, mert több fontos területet, kormányzati célt is meg lehet valósítani általa. A kertek, biokertek művelése odaadást, sok munkaórát, fegyelmet, elkötelezettséget igényel, az embert formáló, nevelő feladatot jelent. Emellett elősegíti az állampolgárok egészséges életmódját, környezettudatos gondolkodásmódját, és talán a falvak népesség-megtartó képességéhez is hozzájárul. Lehetőséget ad közmunkaprogramok megvalósítására is, s nem utolsó sorban a települések képét javítja, vonzerejét fokozza, így a turizmus szempontjából is érdemi, kiemelt jelentőségű, társadalmi kérdést, feladatot is jelent. Az elképzelés megvalósíthatóságával kapcsolatban több személyes tapasztalatot is felhozott. Évtizedekkel korábban, a schönefeldi repülőtér felé ereszkedő gépből jól látszottak a kis konyhakertek, melyek kis alapterületük ellenére igen változatos és nagyszámú növényfajjal (elsősorban zöldségfélékkel) és gyönyörű, gondozott küllemmel rendelkeztek. További példaként említette saját konyhakertjét, melyet családjával együtt művel, és innen biztosítja a főzéshez szükséges alapanyagok egy jelentős részét.

Kovács Szilvia alpolgármester asszony, aki a Legszebb Konyhakert program ötletgazdája, elindítója is, e mozgalom jelentőségéről, sikeréről, eredményeiről és további lehetőségeiről, feladatairól beszélt nagy érdeklődéssel kizárt lebilincselően lelkes előadásában. A résztvevők az alpolgármester asszony személyében egy olyan elkötelezett, tenni akaró és tudó személyt ismerhettek meg, aki fantasztikus lendülettel, pozitív felfogással és rendkívül lelkesen munkálkodik egy olyan program, egy olyan ötlet megvalósításán, mely nem csak szakmai, de emberi oldalról tekintve is hatalmas sikertörténetnek és példásan jó gyakorlatnak minősül. Számokkal és fényképekkel igazolta, hogy miért is olyan sikeres és fontos ez a program napjainkban.

Dr. Solti Gábor „Magyar Biokert – Termeljük meg saját bioélelmiszerünket!” címet viselő előadásában összefoglalta mindazt, ami miatt a 2014. évi emlékülés témája időszerű és kiemelt jelentőségű. Kihangsúlyozta, hogy az ellenőrzött biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás Magyarországon immáron tíz esztendeje stagnál, és a kiúthoz vezető út egyik első állomása lehetne, ha visszanyúlnánk ahhoz, ami a magyarországi bio mozgalom gyökerét jelentette több mint harminc esztendővel ezelőtt: a bio kiskertekhez, a biogazdálkodás kis léptékben történő megvalósításához. Ez segítené az ökogazdálkodás hitelességét visszaállítani. A jelenlegi nagyüzemi biogazdálkodás és bevett gyakorlatai számos ponton éppen, hogy szemben állnak ezzel az eredeti szellemiséggel, s bár érthetően egy ország, egy nemzet gazdasága szempontjából mások a prioritások, mint egy kiskerti gazdálkodás esetében, az alapelveknek, a hitelességnek, a szellemiségnek nem szabadna csorbát szenvednie. Ahhoz, hogy az említett szellemiség, a biológiai-ökológiai alapelvek érvényesüljenek, arra is szükség van, hogy a hivatalos biogazdálkodás szabály- és gyakorlatrendszere mellett az emberek fejében is a helyére kerüljön az ökogazdálkodás gondolata. A bioélelmiszerrel kapcsolatban ne csak a „drága” jelző jusson eszükbe. Ehhez megújulásra van szükség, melynek kiindulópontját jelenthetik a bio kiskertek vagy – ahogy dr. Solti Gábor nevezte őket prezentációjában – ökológiai kiskertek, melyek a Magyar Biokert mozgalom keretében valósulnának meg, szorosan kapcsolódva például a Kovács Szilvia által elindított Legszebb Konyhakertek programhoz. További példaként említette még a Zöld Óvodák hálózatát is, melynek keretében érdemes volna óvodai bio kiskerteket létrehozni és fenntartani. Elképzelése szerint:

„A Magyar Biokert program keretében a központi cél olyan növényi táplálékok előállítása, amelyek különösen gazdagok ásványi elemekben, vitaminokban és más tápanyagokban, s mindezt egy olyan életmód – a kreatív vidéki élet – keretében, amely lehetővé teszi a család számára, hogy szükségleteinek többségét előállítsa egy önfenntartó kisgazdaságban, amelynek integráns része az ökológiai kert. (…) A „Magyar Biokert – Termeljük meg saját bioélelmiszerünket!” programot azokra építjük, akik ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélkül, de hosszú-hosszú évek óta a valódi bio szellemiséggel állítják elő, termelik meg az élelmiszerüket. Ők azok, akik nincsenek benne a különböző tévék show-műsoraiban, de hitelességüket a családjuk és a közösségük tanúsítja, certifikálja.”

Ez a program összefogással és alulról építkezéssel valósulhat meg. Ezért is fontos és örömteli, hogy – amint már az emlékülés megnyitójában is említett dr. Solti Gábor levezető elnök – a környékről a dorogi, a sárisápi, az annavölgyi, a piliscsévi, a pilisszentiváni és a pilisvörösvári kertbarát egyesületek képviselői egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen.

Dr. Tóthfalussy-Veress Éva, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Környezettudomány Karának tanára „Az én biokertem” címmel tartott előadást. A Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettjének szülői házában, Kolozsvár közepén van egy kis biokertje, melyet még édesapjától örökölt meg és immáron több mint tíz esztendeje ő gondozza. Az előadásában e biokertet és az abban szerzett tapasztalatokat mutatta be, illetve kötődését az erdélyi, román bio mozgalomhoz.

Kontsek Tamás nyugdíjas bányamérnök Piliscséven műveli családi kertjüket, melyet már több mint harminc éve gondoznak feleségével. A „Tündérkert a Pilis lábánál” – ahogy Solti Gábor jellemezte a kertet – további kiváló példát mutatott be az emlékülés résztvevőinek arról, hogy a biogazdálkodást kis méretekben is lehet példamutató módon, eredményesen művelni. A Magyer Biokert mozgalom keretében tervezett bio kiskertek egyik mintájául szolgálhat ez a kert.

Az ebédszünet előtti utolsó előadás során dr. Lánszki Imre ökológus, növényvédelmi szakértő előbb a biokertek növényvédelméről szólt, az azzal kapcsolatos általános elveit, meglátásait ismertette a hallgatósággal, majd a növényvédelmi kutatásokat mutatta be röviden a gyakorlatban, a Fitokondi nevű, biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő szer kifejlesztése apropóján, melyben ő is tevékenyen részt vett.

Az ebédszünet után kapott szót dr. Köhler Mihály, a neves riolittufa-kutató, bioborász, a magyar bio mozgalom egyik nagy alakja és a Sárközy Péter Emlékérem korábbi kitüntetettje. A rendezvény korelnöke, aki máig aktív, folyamatosan dolgozik és szót emel a biogazdálkodás ügyéért, felszólalásában elmondta, hogy a nagyüzemi méretű, „hivatalos” biogazdálkodás és a kiskerti biogazdálkodás szempontjából egyaránt fontos, hogy a magyar agrártárca vezetői felismerjék, elfogadják, szívügyüknek érezzék, hogy a korábbi talajjavítási programot újraindítsák, illetve új alapokra helyezve tovább folytassák. Ennek során a hazánkban meglévő természetes talajjavító anyagokat – így például a riolittufát, a zeolitot, az alginitet – ésszerűen és államilag felügyelt módon, esetleg állami támogatással felhasználva, elérhetnénk, hogy Magyarország talajai visszanyerjék azt a korábbi kiváló állapotukat, mely lehetővé tenné, hogy hazánk Európa egyik vezető agrárgazdasága legyen hosszú távon. Az adottságainkhoz képest messze elmaradunk e tekintetben, s ennek egyik legfőbb oka a talajjavítási program hiánya. Megemlítette Tessedik Sámuelnek a talajjavítás területén végzett úttörő munkáját, majd a riolittufa esetében kiemelte a Colas Északkő Kft.-t és termékeit, mely e kőzet egyik legfőbb hazai kitermelője, forgalmazója és a biogazdálkodás elkötelezett híve, partnere.

Lőrinczné Táborfi Julianna, az EGÉSZséges Táplálkozásért Egyesület (ETE) igazgatója, dietetikus, a bioélelmiszerek közétkeztetésben való bevezetéséről, annak gyakorlati megvalósításáról beszélt előadásában. Példaként említette az ETE „EGÉSZség=Érték!” programját, mely során a magyar kórházak onkológiai osztályain igyekeznek bevezetni a bioélelmiszereket, hogy az arra leginkább rászorulók megkaphassák azt a táplálékot, amire szervezetüknek a leginkább szükségük van.

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) igazgatója „Az ÖMKi kutatási eredményeinek hasznosítása a kiskertekben” címmel tartott előadást. A prezentáció elején számokkal és ábrákkal igazolta, hogy Magyarország ökogazdálkodása tíz éve stagnál és európai összehasonlításban is igen rossz helyzetben van. Az ágazat megújításának, a változtatásnak a szükségessége vitán felül áll. A lehetséges megoldások között az agrártámogatási rendszer átalakítása mellett megemlítette az átgondolt, tartalmas cselekvési programot tartalmazó ökogazdálkodási akciótervet, valamint új szakmapolitikai eszközök bevezetését. Utóbbiak közé tartozik a hazai kutatás-fejlesztés (K+F) fellendítése, mely lehetővé teszi, hogy az ökogazdálkodás tudásbázisa ne csak a hagyományokra és a jelenkori gazdák megfigyeléseire, tapasztalataira épüljön, hanem kutatóhelyek kísérleteiből származó eredményekkel is bővüljön. A K+F egyik legjobb gyakorlati formáját, megvalósítását az ÖMKi által is alkalmazott on-farm kutatás-fejlesztési, együttműködési programok jelentik. Ezek kiindulópontja, hogy a gazdákkal együttműködésben, egy gyakorlati és széleskörű problémára keresnek válaszokat, megoldásokat. Úgy, hogy a működő (árutermelő) gazdaságok ritmusába illeszkedő egyszerű kísérleteket nagyparcellás beállítással végeznek. A kutatások így közvetlenül a gazdáknál valósulnak meg, s ez számos előnnyel jár, a legfontosabb közülük, hogy az on-farm hálózat lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban jól hasznosítható kutatási eredmények, tapasztalatok születhessenek. Ezt az ÖMKi ügyvezetője több konkrét példával is alátámasztotta.

Brendus Ede-Zsolt, a Mentor Transsyvania Club ügyvezetője, a biogazdálkodás elkötelezett híve, „Önellátó Marosszék” címmel tartott előadást.

„Az Önellátó Marosszék program egy olyan területi térségfejlesztési kezdeményezésnek tekinthető, amely a válságkezelés kérdéskörének súlypontját visszahelyezi arra közösségi közigazgatási mintára, amely a 13. és 19. század között több mint fél évezreden keresztül a Szent Korona értékrend vonzásában sikeresen működött. Nyomába ered a ma még utópiának bizonyuló közösségi közigazgatásnak és részvételi demokráciának. Annak a zártkörű szervesanyag-gazdálkodás körfolyamatának újraélesztését célozza meg, amelyet. az agrikultúra jelenlegi korszemlélete ökogazdálkodásként nevesít. Meggyőződésem, hogy kiterjesztése a Kárpát-medencei összmagyar együttműködés jövőjének letéteményese és valós történelmi alternatíváját jelenti.”

Bors János, a BMT-BIOMICRON Kft. ügyvezetője előadásában a kőzet-mikroőrlemények mezőgazdasági alkalmazásának előnyeit foglalta össze. Elmondta, hogy a kőzetek, ásványok mezőgazdasági felhasználása régóta ismert, növényvédő-szerként aprítás után, kőzetpor formájában már évszázadokkal korábban használták. Napjainkban a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy akár néhány mikronos szemcseméretűre is fel lehet aprítani a kőzeteket, ásványokat. Ezeket az ún. mikroőrleményeket a korábbiakhoz képest sokkal magasabb hatásfok jellemzi. Erre példaként említette az alginit mikroőrleményt, mely az előadó várakozása szerint a biotermesztés egyik nélkülözhetetlen anyaga lehet a jövőben.

Ziegler Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének irodavezetője a fahamu kiskerti hasznosításáról szólt prezentációjában. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban az EU ökorendelete szerint a hamuk közül csak a fahamu, azaz a vegyileg nem kezelt fa elégetéséből származó hamu engedélyezett. A fahamut rendkívül sokoldalú felhasználhatóság jellemzi: mindenekelőtt talajjavító anyagként, illetve komposzt-adalékanyagként hasznosítják, de alkalmas házi szappangyártásra, házi fertőtlenítő szer készítésére, fafestékként és síkosság-mentesítésre is. A fahamut az emberiség évezredek óta ismeri, s napjainkban, a fosszilis energiahordozók árának emelkedése miatt reneszánszát éli a fatüzelés, így egy igen releváns kérdéskört jelent, hogy pl. a háztartásoknál keletkező kb. évi 100-150 kg fahamu megfelelően hasznosul-e. Az előadó elmondta, hogy a fahamu mezőgazdasági, kiskerti és háztartásbeli alkalmazásáról az érdeklődők a Sárközy Péter Alapítvány gondozásában megjelent Biogazda füzetek 8. kötetében olvashatnak.

Dr. Palík László agrármérnök, felvidéki biogazdálkodó, a Biocentrum s.r.o. ügyvezetője „Biogazdálkodási praktikák a Felvidékről” címet viselő, sok fényképpel kísért előadásában saját tapasztalatait mutatta be az emlékülés résztvevőinek. A nagy érdeklődéssel kísért prezentációjában elmondta:

„Mezőgazdasági termelés, főleg biotermelés, lehetetlen állattenyésztés nélkül. Szükség van az istállótrágyára. Az utóbbi években sok próbálkozás és kísérlet alapján, a legkülönfélébb módszerekkel próbálták a tápanyagot biztosítani. Csak részben vannak megoldások.”

Előadásában ezeket a megállapításokat támasztotta alá, igen sok, értékes gyakorlattal, képekkel.

Az előadásokat hagyományosan a Sárközy Péter Emlékérem, oklevél és díj átadása követte. Idén a Sárközy Péter Emlékérem kitüntetettje dr. Palík László volt. A laudációt prof. dr. Tereza Horvat Senderović tartotta. A laudációban elhangzott, hogy dr. Palík Lászlónak meghatározó jelentősége van abban, hogy Szlovákiában, a Kárpát-medence Felvidékén, jelenleg már több mint 180 ezer hektáron folyik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás.

A XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés az Alapítvány elnökének zárszavával fejeződött be. Az Alapítvány elnöke értékelte a XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés eredményeit, megköszönte az előadóknak a magas szintű előadásaikat, örömmel állapította meg, hogy az emlékülés a régi, Biokultúra egyesületi hangulatot idézte, amikor is a résztvevők szeretettel és barátsággal köszöntötték egymást, többen közülük már előadásuk elején megemlítették, hogy mennyire jóleső érzés számukra ez a családias légkör. A konferencia sikeréhez a Földművelésügyi Minisztérium, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, valamint magánszemélyek anyagi és természetbeni támogatása mellett a Pilisi Biokertész Klub önkénteseinek áldozatos szervezési munkája járult hozzá. Köszönet a nagylelkű támogatóknak és segítőknek.

A Sárközy Péter Emlékülés másnapján következett a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének közgyűlése.

Ziegler Gábor

 

 


 

LAUDÁCIÓdr. Palik László, 2014

Az idei Sárközy Péter Emlékérem kitüntetettje – dr. Palik László – 1961. június 10-én született Muzslán. Már kisgyermekként megismerte a falusi életet, hiszen abban az időben falun önellátóak voltak az emberek. Természetes volt, hogy mindenkinek hatalmas kertje van, ahol megtermelik a család zöldség és gyümölcs szükségletét.

 

Dr. Palík László a Sárközy Péter Emlékérem idei kitüntetettje átveszi az emlékérmet és a vele járó díjat dr. Solti Gábortól

Dr. Palík László a Sárközy Péter Emlékérem idei kitüntetettje átveszi az emlékérmet
és a vele járó díjat dr. Solti Gábortól

Muzsla és környéke ismert szőlőtermesztő vidék. Mint ahogy szinte minden családnak Muzslán, nekik is volt pár ár szőlőültetvényük, és pincéjük, ahol tárolták a bort. Már kora gyermekkora óta kijárt a szüleivel és korához mérten segített a mezőgazdasági munkákban. Még csak 12 éves volt, amikor édesanyja elhunyt. Ezt csak nagyon nehezen tudta feldolgozni.

Az elemi iskola elvégzése után a Párkányi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban folytatta a tanulmányait. Már ekkor is igen sokrétű volt. Érdekelte a zene – tanult harmonikázni, majd megtanult gitározni is, így gimnazista évei alatt tagja volt egy helyi zenekarnak, amellyel gyakran felléptek. Három évig járt Párkányba, a negyedik évet Selmecbányán, egy külföldi tanulmányokra felkészítő gimnáziumban végezte. Érettségi után felvételt nyert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Az egyetem elvégzése után a Karvai Állami Gazdaságban kezdett dolgozni, mint agronómus, majd onnan a szőgyéni TSZ-be került, ahol a barti részlegen lett részlegvezető.

1988-ban házasodott össze Klárával. A házasságukból két gyermek született, Dóra és Gábor.

1991-ben Gödöllőn megszerezte a doktori címet.

A rendszerváltás után Zselízre költözött a család. A kétyi TSZ-ben kezdett dolgozni, mint agronómus, majd rövidesen ő lett a TSZ elnöke. Rengeteget dolgozott, sok fejlesztést hajtott végre a TSZ-ben. Mindig érdekelték az új megoldások, így foglalkoztatta az akkor még Szlovákiában is újdonságnak számító biogazdálkodás. Ennek köszönhetően már itt elkezdett foglalkozni a biotermesztéssel.

A Sárközy Emlékérem idei kitüntetettjének a szlovákiai, felvidéki ökogazdálkodás megindításában meghatározó szerepe volt. A Biokultúra Egyesület támogatásával 1991. október 3.-án – a Felvidéken elsőként – alapította meg a zselízi helyi csoportot, BIOPRODUKT néven.

A BIOPRODUKT tagsága magántermelőkből, s részben mezőgazdasági szövetkezetekből áll. A zselízi csoport tevékenysége iránt óriási érdeklődés mutatkozott: egyes programjain nagy számban jelentek meg érdeklődők, akik közül később sokan átálltak az ökogazdálkodásra. A csoport programjában előadások, biogazda tanfolyamok szerepelnek, emellett létrehoztak egy bemutató biokertet is. Eleinte a biogazdálkodásról a Biokultúra Egyesület szakemberei tartottak előadásokat. A kormányzatnak a biogazdálkodás megindításához történő hozzáállását jelezte, hogy a BIOPRODUKT gyűlésén az indulás évében megjelent a szlovákiai mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is.

Mihelyt lehetőség nyílt rá, feleségével családi vállalkozásba kezdtek: először a családi örökségen kezdtek gazdálkodni, majd fokozatosan bővítették a földterületeket. Mára már családjuk csaknem 400 hektár föld tulajdonosa, amely javarészt szántóföld, de van gyümölcsösük és szőlészetük is. Kisebb kertészetet is kialakítottak. A zöldségeket és gyümölcsöket az aszaló berendezésben feldolgozzák, lekvárokat főznek. A 2014-ben épített bio-pálinka üzemben különleges, egyedi párlatokat állítanak elő.

A szőlészetük és a borászatuk mintaértékű a térségben. Csaknem 15 hektáron, több mint 40-féle szőlőfajtát termesztenek. Különösen büszkék arra, hogy fajtaválasztékában megtalálható a Peszeki leányka is, amelyet ezen a vidéken nemesítettek ki.

A pincében és a fölé épített panzióban különféle rendezvényeket is szerveznek – például borkóstolókat, szakmai előadásokat. Az általuk szervezett borismereti képzésben eddig 4 osztály végzett. 2014 augusztusában, talán a világon elsőként, igazi családi összefogással megrendezték az I. Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyt, amely hatalmas siker volt.

Feleségével, Klárával együtt, számos előadással, újságcikkben, rádióriportban népszerűsíti az ökogazdálkodást. Rendszeresen szerveznek biotalálkozót, ahol az érdeklődőknek mutatják be az ökogazdálkodásukat és győzik meg a látogatókat a bioélelmiszerek fogyasztásának előnyeiről.

A Biocentrum s.r.o. egy igazi családi vállalkozás, ahol most már a gyerekekkel együtt dolgoznak, fejlesztenek. Első házasságából született gyermeke, Krisztián mellett Dóra és Gábor, és most már Dóra párja, Jankovics Iván is aktívan segítik tevékenységét.

A családfő 2005. május 26-28-án részt vett Piliscsabán a Kárpát-medencei ökogazdálkodási szervezetek (bio) szervezetek I. találkozóján, ahol hitet tett egy Kárpát-medencei öko szervezet létrehozása mellett.

Amikor 2011 szeptemberében megalakult a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ), a Biocentrum annak alapító tagja volt; és dr. Palik László a szervezet felvidéki alelnöke lett. Ebben a tisztségében a KÖSZ egyik legaktívabb vezetője, aki rendszeresen részt vesz a magyarországi és határon túli rendezvényeken.

A Sárközy Péter Emlékérem Bizottság tagjai – a kurátorok és a korábbi kitüntetettek – egyhangúlag dr. Palik Lászlónak ítélték a 2014. évi Sárközy Péter Emlékérmet a hozzá tartozót díjjal – „méltányolva a felvidéki biomozgalom és ökogazdálkodás területén, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végzett kimagasló, példamutató tevékenységét”.

Dr. Palik Lászlónak és feleségének meghatározó jelentőségük van abban, hogy Szlovákiában a Kárpát-medence felvidékén jelenleg már több mint 180 ezer hektáron folyik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, ami Szlovákia mezőgazdaságilag művelt területének 8,8%-a. Ezzel a világ 164 biogazdálkodást folytató országa közül az ökogazdálkodás területét tekintve a 33., míg a mezőgazdaságilag művelt terület arányában a 12. helyen áll a legfrissebb adatok alapján.

A Sárközy Péter Emlékérem Bizottsága szívből gratulál dr. Palik Lászlónak, és családjával együtt további szép eredményeket, élményeket, jó egészséget és sok boldogságot kíván neki.

 


 

Az emlékülésen elhangzott előadások

 

 

 

Vissza » Emlékülések

 

 
web counter
Design: Mihalec Hedvig, 2006.