üzenetküldés

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) megalapítása

Előzmények

A Kárpát-medence a világ különleges adottságú területe. Olyan értékes talajtani, éghajlati, vízrajzi adottságokkal rendelkezik, ahol a jó minőségű termékeny talajok egyedülálló minőségű élelmiszer előállítására alkalmas. A Földön kevés olyan hely maradt, ahol még jó minőségű, termékeny, vegyszerekkel kevésbé fertőzött talajok vannak, ahol még lehetséges az egészséges élelmiszer megtermelése.

A Kárpát-medencében található Európa legrégebbi mezőgazdasági kultúrája. A gabonatermesztés nyolcezer, a zöldségtermesztés ötezer, a gyümölcstermesztés kétezer évre tekint vissza. Ennek a kultúrának a megőrzése, ápolása feladatunk és felelősségünk.

A trianoni országcsonkítás, a Kárpát-medence feldarabolása ennek a több ezer éves kultúrának, tudásnak, tapasztalatnak, a termelési hagyományok továbbélésének a megszakításával is járt.
A régi magyar agrárhagyományok ápolásához a legközelebb az ökogazdálkodás áll. Az ideális ökológiai gazdaságban együtt van a növénytermesztés, az állattartás és a feldolgozás. Ez a gazdálkodási mód támaszkodik legjobban a hagyományok ápolására, az ősi gazdálkodási tapasztalatok továbbvitelére.

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány célul tűzte ki, hogy kapcsolatot ápol a határon túli ökoszervezetekkel.

Az alapítvány már 2001-ben kidolgozta az „Ökogazdálkodás a határon túli magyar gazdák jövője” című stratégiai programtervezetét. Az elvégzett munkákról évente beszámoló készült és évente aktualizáltuk a programot. E tevékenység keretében az alapítvány munkatársai előadásokat tartottak Romániában az ökológiai gazdálkodás feltételrendszeréről, a gazdálkodásra történő átállás lehetőségeiről, az ökogazdálkodás környezetvédelmi jelentőségéről. Ennek eredményeként Erdélyben több száz gazda állt át az ökológiai gazdálkodásra.

A romániai, erdélyi ökoszervezetekkel kialakult jó kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni a határon túli, más országokban lévő civil öko (bio) szervezetekkel is. Ezekben az országokban (például Ukrajna, Szerbia, Szlovénia, Horvátország) még csak most kezdenek ismerkedni az agrár-környezetgazdálkodás körébe tartozó ökogazdálkodással. Ezen országokban szerveződő ökoszervezetek erősítése hozzájárulhat a Kárpát-medence ökológiai állapotának megőrzéséhez, fenntartásához.

Az alapítvány az elmúlt tíz évben szoros kapcsolatot épített ki elsősorban az erdélyi, de a felvidéki, délvidéki, őrvidéki bioszervezetekkel is, őket rendszeres támogatásban részesítette (könyvek, folyóiratok küldése, hazai konferenciákra meghívás, tanulmányutak szervezése, közös pályázatokon indulás, közös publikációk stb.).

A program célja: a határos országokban, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Ausztriában és Ukrajnában a magyarlakta területeken tevékenykedő civil öko (bio) szervezetek (alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek) összefogása, mely során a személyes kapcsolatfelvétel, a szakmai és mozgalmi tevékenységük megismerése, megismertetése. A program elősegítheti ezen szerveztek közhasznú tevékenységének erősítését, kapcsolatok ápolását, egymás támogatását.

Távlati cél, hogy ha ez az összefogás már egy jól működő, hatékony rendszert képez, kiterjesszük Európa távolabbi országaira (Bulgária, Moldova, Örményország, Grúzia stb.).

Az alapítvány kezdeményezésének a jelentőségét igazolta 2006 nyarán az örmény agrárminiszter, amikor fogadta a bio-tanulmányúton résztvevőket – köztük Solti Gábort, a Sárközy Péter Alapítvány elnökét –, hogy Európa keleti országainak célja az ökológiai fenntartható fejlesztésben, hogy elsősorban azon országok tapasztalataira támaszkodjanak, amelyekkel hasonló volt az elmúlt évtizedek történelmi fejlődése. Így pl. Magyarországénak, mely ezen országoknak legnyugatibb „bástyája”, és az uniós csatlakozás tapasztalatai számukra rendkívül fontosak.

A program indokoltságát, aktualitását jelzi, hogy Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia és Szlovénia az Európai Unió tagja, s a program során a később csatlakozó országok civil szervezeteinek át tudjuk adni a csatlakozás tapasztalatait.

A program további célja a szakmai tapasztalatok, ismeretek átadása mellett, hogy a programban részt vevő civil szervezetek tovább erősítsék szakmai együttműködésüket.

Ez a program nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósítsuk a Kárpát-medencei ökogazdálkodási civil szervezetek együttműködését, szövetségének létrehozását.

A fenti cél megvalósítása érdekében az alapítvány 2005. május 26-28-án Piliscsabán, a Iosephinumban megrendezte a Kárpát-medence ökogazdálkodási (bio) szervezeteinek I. találkozóját. A találkozón a Kárpát-medence öt országából 17 szervezet 39 fővel képviseltette magát. Az aláírók között volt Bodnár György és Hubai Imre, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület, Parádi Andor, a Biokultúra Egyesület Központi Klubja vezetői. Támogatta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium akkori, az ökogazdálkodásért felelős vezetője is.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos kapcsolatápolás mellett a Kárpát-medence ökogazdálkodóinak szorosabb együttműködésére van szükség.

A résztvevők a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért gondolatfelvetését, hogy hozzunk létre egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő ökogazdálkodási szövetséget, egyhangúlag támogatták. A téma megvitatása, a hozzászólások után szervezeteik nevében egyhangúan kinyilvánították, hogy fontosnak, szükségesnek és mielőbb létrehozandónak tartják a Kárpát-medencei Ökogazdálkodási (bio) Szerveztek Szövetségének létrehozását, jogi bejegyzését. (Solti G. 2005: Beszámoló a Kárpát-medence határon túli ökogazdálkodási (bio) szervezeteinek I. találkozójáról, Solti G. 2010: Kárpát-medence ökoszervezeteinek szövetsége)

A Kárpát-medencei öko szervezetekkel való együttműködés erősítésére, az öko szervezet létrehozására 2006-2010 között összesen nyolc pályázatot nyújtottunk be. Mindegyiket elutasították.

2011-ben a Sárközy Péter Alapítvány pályázatot nyújtott be a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz A Kárpát-medence öko (bio) szervezeteivel történő együttműködés erősítése, szövetség létrehozása címmel. Az igényelt összeg 1 440 000 Ft volt. A Wekerle Sándor Alapkezelő az NCA-NK-11-A-0033 számú pályázatot 1 080 e Ft-tal támogatta. Ez a támogatás tette lehetővé, hogy a szövetséget létrehozzuk.

A szövetség létrehozását összekötöttük a IX. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés megrendezésével. Ezt indokolta, hogy a pályázatban foglaltak teljesítésére rövid idő – 2011. június 1-szeptember 30. – állt rendelkezésre, másrészt az emlékülésre meghívottak voltak azok is, akik a szövetség létrehozására is meghívást kaptak. A Sárközy Péter Tudományos Emlékülés fővédnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt, aki személyesen is részt vett az emlékülésen és előadást tartott A magyar vidék jövője az EU-elnökség sikereinek tükrében címmel.

Ugyanakkor a szövetség létrehozását megelőzően az emlékülés résztvevői elfogadták a „Kárpát-medencei Bio Chartát”, mint a szövetséget megelőző hitvallást, egy szélesebb körű felhatalmazást a szervezet létrehozására.

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének létrehozását, az alapító okirat aláírását megelőzte egy széleskörű vita és konzultáció, melyben részt vett a vidékfejlesztési miniszter, parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja és számos civil szervezet. Ez utóbbiak közül tizenegyen döntöttek úgy, hogy megalapítják a szövetséget. Az emlékülés résztvevőinek egyhangú állásfoglalása volt – melyet a Kárpát-medencei Bio Chartában szóban és írásban is deklarálták –, hogy nagy jelentőségű és szükséges lépés a szövetség létrehozása. Bár, ahogy Hubai Imre fogalmazott, hat évet vesztettünk.

2011. szeptember 3-án a Iosephinumban megtartott alakuló ülésen dr. Solti Gábor mint az alakuló közgyűlés levezető elnöke, köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a szövetség létrehozásának előnyeit, szükségességét.

A szövetség létrehozásának fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.

A résztvevők elfogadták a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége alakuló közgyűlésének napirendjét:

  1. 1. napirendi pont: A jegyzőkönyvet vezető és hitelesítő személyek megválasztása
  2. 2. napirendi pont: Az alapszabály elfogadása, a Szövetség megalakítása
  3. 3. napirendi pont: A Szövetség elnökének, alelnökeinek és titkárának megválasztása

A közgyűlés jegyzőkönyvvezetőnek Sós Juditot, hitelesítőnek Tóth Erzsébetet választotta meg.

Dr. Havasi Csaba ismertette az alapszabályt, melyet a vita után a résztvevők elfogadtak.

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének alapítói, aláírói:

Magyarország
  1. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért: dr. Solti Gábor elnök
  2. Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület: Róla Miklós elnök
  3. Gaia Alapítvány: Vidék Miklós elnök
  4. Napvilág Alapítvány: dr. Máthé Lajos elnök
  5. Üllőparti Gazdaszövetkezet: Hubai Imre Csaba elnök
  6. Hubai és Társa Kft.: Hubai Imre Csabáné ügyvezető igazgató
Románia
  1. Romániai Biogazdálkodók „Bioterra” Egyesülete. Asociata Bioagricu Horilor diu Romania „Bioterra”: dr. Albert Imre
  2. Kovászna megyei Biokultúra Egyesület. A. B. C. Covasna: Bíró Zoltán elnök
Szerbia
  1. TERRA’S: Bödő Kálmán
Ukrajna
  1. Kárpátaljai Biokultúra Egyesület: Molnár Zsolt elnök
Szlovákia
  1. Biocentrum: dr. Palik László

 

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége alapszabálya 2. §-a

A Szövetség célja és feladata

4. A Szövetség célja:

a) A Kárpát-medence, mint földrajzi, földtani, vízrajzi, ökológiai és kulturális régióban élő emberek és természeti környezete harmonikus kapcsolatának minden területen történő fejlesztése;

b) a Kárpát-medence országaiban tevékenykedő ökogazdálkodási, biokultúrális szervezeteinek összefogása, és a Szövetséget alkotó szervezetek közös érdekeinek megjelenítése, képviselete, védelme az egyes országok és az Európai Unió előtt;

c) a Kárpát-medence GMO mentességének biztosítása.

 

5. A szövetség feladata:

a) a kárpát-medencei ökogazdálkodók közötti együttműködés kialakítása, egységes fellépésük szervezése és összefogás megteremtése;

b) az ökogazdálkodási szemlélet népszerűsítése, képviselete a fogyasztók, termelők és a hatóságok előtt;

c) a térségi ökológiai szemléletű programok támogatása;

d) a természet- és környezetvédelem támogatása, közös fellépések szervezése;

e) szakmai és egyéb rendezvények, programok szervezése;

f) a Kárpát-medence országainak öko- és környezetvédelmi témájú jogszabályai által teremetett feltételrendszer véleményezése, fejlesztése;

g) az Európai Unió vonatkozó jogi aktusainak befolyásolása a kárpát-medencei sajátosságok figyelembe vételének elérése érdekében;

h) az Európai Unió keleti partnerei öko- és környezetvédelmi programjainak fejlesztése, az európai uniós harmonizáció elősegítése, ismeretek és tapasztalatok átadása;

i) a kárpát-medencei ökogazdálkodás (természeti-társadalmi-kulturális-gazdasági-szakmai) sajátosságainak összefoglalása; közös ökogazdálkodási, agrár-vidékfejlesztési stratégia kidolgozása és képviselete;

j) a Szövetség tagszervezetei és társult tagjai együttműködésének koordinálása;

k) kapcsolattartás és együttműködés kárpát-medencei, európai uniós, illetve nemzetközi öko- és környezetvédelmi szervezetekkel.

 

A közgyűlés a szövetség elnökének dr. Solti Gábort, titkárának dr. Havasi Csabát választotta meg.

A közgyűlés döntött, hogy a Kárpát-medence nyolc országából egy-egy alelnököt választ. Az alapító tagok közül országos alelnöknek az alábbi személyeket választották meg.

Magyarország Hubai Imre Csabáné
Szlovákia dr. Palik László
Románia dr. Albert Imre
Ukrajna Molnár Zsolt
Szerbia Bödő Kálmán


A szövetség alapító tagjai az éves tagdíjat 12 000 Ft-ban állapították meg.

A szövetség tagjai elfogadták a szövetség alábbi stratégiai céljait.

  • 1. A Kárpát-medence ökogazdálkodási, biokultúra szervezeteinek (civil, gazdálkodási, kutatási, oktatási, kereskedelmi stb.) összefogása, társadalmi bázisuk erősítése.
  • 2. Civil szervezetek, a civil bio mozgalom erősítése, a szervezetek összsefogása, érdekvédelmük hatékonyságának növelése.
  • 3. A Kárpát-medence GMO mentességének biztosítása.
  • 4. Kárpát-medence ökogazdálkodási adatbázisának létrehozása, gondozása, bővítése.
  • 5. Parlamenti képviselők bio-lobby csoportok létrehozása.
  • 6. A Kárpát-medence ökológiai (talaj, víz, levegő, élővilág) értékeinek megőrzése.
  • 7. Az ökológiai gazdálkodást segítő kiadványok közös kiadása, egymás nyelvére történő lefordítása.
  • 8. Közös pályázatok beadása.
  • 9. Honlap elkészítése, fenntartása, bővítése.
  • 10. Együttműködés ökogazdálkodási, kutatási, oktatási intézetekkel, szervezetekkel, ezek munkájának segítése, kiállítások, bemutatók, tanulmányutak szervezése.
  • 11. Fiatal gazdák, kutatók, hallgatók segítése, tanulmányutak, tapasztalatcserék szervezése.
  • 12. Kárpát-medence népeinek, tájainak gazdálkodási, étkezési, táplálkozási szokásainak, hagyományainak összegyűjtése.
  • 13. Az ökogazdálkodás, a bioélelmiszer iránt a társadalom bizalmának erősítése, az ökológiai gazdálkodás hitelességének növelése.
  • 14. Bioélelmiszerek piacra jutásának elősegítése, a köz-, illetve egészségügyi étkeztetésbe való bevitele.
  • 15. Biokert mozgalom elterjesztése.
  • 16. Az ökogazdálkodás fejlesztésének, a növekedést akadályozó tényezők felmérése, elemzése.
  • 17. Az ökológiai gazdálkodás beépítése az egyes országok vidékfejlesztési és agrárkörnyezetvédelmi kormányprogramokba.
  • 18. A Kárpát-medence országaiban az ökogazdálkodás területi és gazdaság számának növelése.

19. Ukrajna, Szerbia, Horvátország EU csatlakozásának folyamatában ezekben az országokban az ökológiai szervezetek támogatása, tapasztalatok átadása, ökológiai gazdálkodást szabályozó jogszabályok harmonizációja 

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének 2011. szeptember 3-i megalapításának jelentőségét kiemeli, hogy most már a Szövetség része lehet a „Nemzeti Vidékstratégia 2020”-nak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgozta a „Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020” vitaanyagát, melyet 2011. április 9-én bocsátottak társadalmi vitára. Magyarország kormánya és Vidékfejlesztési Minisztériuma a Nemzeti Vidékstratégia részeként elkészíti a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programját.

„A Kárpát-medence országai között a természeti, földrajzi adottságokat kihasználó többrétű kapcsolatrendszer érvényesítése nemzetpolitikai érdek. Elengedhetetlen, hogy a kapcsolatrendszer pozitív hozadékait kihasználjuk, magunk javára fordítsuk. A kárpát-medencei együttműködés egyik területét a természeti erőforrások fenntartható használata, elsősorban a vízgazdálkodás képezi, másik területét a területfejlesztési keretben zajló, vidékfejlesztési tartalmú együttműködések, harmadik elemét a magyar közösségek közötti, vidékfejlesztési jellegű együttműködések jelentik. Tekintettel arra, hogy a határon túli magyarság jelentős része vidéki térségben él, és a Kárpát-medence egészében meghatározók a vidéki térségek, a vidékfejlesztési együttműködések bővítése, mélyítése a kárpát-medencei kapcsolatrendszer fontos eleme lehet. Ma igen jelentős eltérések vannak a kistermelő – családi gazda, nagyüzem megítélésében, a jövő útjának célkitűzésében, a szabályozásban a térség uniós és nem uniós államaiban egyaránt, miközben mindenütt a dekonjunktúra, a kereskedelmi kiszolgáltatottság, a világcégek árversenyes diktátuma érvényesül az agráriumban.

A határon átnyúló stratégiai együttműködés fő területei a gazdaságfejlesztés, a környezetügy és a szakmai kapcsolattartás. A gazdaságfejlesztés keretében vidékfejlesztési oldalról hozzá kívánunk járulni a Kárpát-medencei Gazdasági Tér kialakításához, a hálózati gazdaság fejlesztéséhez, nemzetstratégiai keretprogramok megvalósításához (pl. Hungarikum program). Ösztönözzük a LEADER térségek közötti együttműködést. A környezetügyi együttműködés keretében közös programok, projektek végrehajtása szükséges, például Duna, Tisza programok. A szakmai együttműködés a gazdaszervezetek közötti kapcsolatépítést, szervezést jelenti, közvetlen kapcsolatokat létesítve az anyaországi és a külhoni gazdák között. Az egyeztetések célja a közös álláspont kialakítása, hogy egységes föllépéssel, hatékonyabb érdekérvényesítéssel 2020-as stratégiánkhoz a szükséges uniós szabályozást is módosítani lehessen, s a szabad határok ne az ügyeskedést, a visszaélést szolgálják eltérő szabályozásaikkal, hanem az ágazat tisztességes szereplőinek felemelkedését.”  

A programról a Vidékfejlesztési Minisztérium konzultáció sorozatot indítványozott, melynek keretében 2011. július 7-én megtartották az első egyeztetést, melyen részt vettek a Kárpát-medence nyolc országából a reprezentatív szakmai szervezetek képviselői, szakemberei és politikusai, valamint a magyar törvényhozás és kormánypolitika meghatározó szereplői.

Az egyeztetés előzményeként kell megemlíteni, hogy már 2008 szeptemberében az Aradon tartott Gazdatalálkozón az Orosházi Gazdakör kezdeményezte egy gazda együttműködés létrehozását. Erre alapozva Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák elnöke elkészítette a „Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Stratégia” tervezetet. 2008. december 5-én Orosházán  került sor a Kárpát-medencei gazdák együttműködési fórumára, melyen a gazdaszervezetek együttműködési megállapodást kötöttek a koncepció kidolgozására.

A Kárpát-medencei közös gazda-együttműködés következő fontos állomása a 2011. február 26-i orosházi konferencia, amikor bemutatásra került az Orosházi Gazdakör által kidolgozott Kárpát-medencei Agrárstratégia 10 pontja.

Ahogy az ökoszövetség létrehozását is a civil szervezetek elhatározása és szervezése előzte meg, úgy a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés programját is hazai és határon túli civil gazdakörök összefogása alapozta meg.

Ahogy az ökoszövetség is 6 év késéssel alakult meg, a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés is, ahogy Horváth György orosházi gazdaköri elnök fogalmazott, két év késéssel indult el. Ugyanígy Sebestyén Csaba RMGE elnök is az elkésett szervezést kifogásolta, kifejtve, hogy a késéssel milyen lehetőségeket halasztottunk el.

A Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési konzultáció 2011. július 7-i üléséről a résztvevők az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.

„A magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, számos szállal kötődünk egymáshoz. A vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence szerte.

A magyar közösségek által lakott területek gazdasági ereje nem függetleníthető egymástól: egyazon piacban, egy hálózatban kell, hogy gondolkodjunk. A területfejlesztési, vidékfejlesztési tervek összehangolása, a regionális együttműködések, az anyaországi és külhoni gazdák, valamint más nemzetiségű gazdatársaik közti kapcsolatépítés mind hozzájárul a közös megoldáshoz.

A vidékfejlesztés terén is fenntarthatóságra, partnerségre, közösségi szellemre van szükség. Ezért az új nemzetpolitika a legszélesebb partnerségben gondolkodik mind a stratégiaalkotás, mind a támogatáspolitika, mind a helyi közösségek és az egyének szintjén.

E törekvéseket tükrözik a Magyar Kormány eddigi lépései, az egyszerűsített honosítás bevezetése, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény meghozatala, a megújított támogatáspolitika és a MÁÉRT összehívása is.

Ezen új nemzetpolitikai koncepció és kormányzati törekvések jegyében, a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020 konzultáció sorozat keretében, 2011. július 7-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban került sor a Kárpát-medencei magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek számára szervezett egyeztetésre.

Az összejövetel célja a 2020-ig kitekintő „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programja közös kidolgozásának előkészítése, egy olyan nemzeti vidékfejlesztési stratégia megalkotása, amely úgy illeszkedik a közös európai vidékfejlesztés-politikába és saját eszközeivel úgy befolyásolja annak jövőbeni alakulását, hogy minden kárpát-medencei magyar gazda érdekét egyformán szolgálja. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították, hogy ennek keretében kívánják előkészíteni azt a konzultáció sorozatot, melynek célja a közös kárpát-medencei nemzeti vidékfejlesztési program kidolgozása.

A határon átnyúló stratégiai együttműködés fő célterületei a vidékgazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezet- és tájvédelem, az élelmiszer önrendelkezés, a helyi élelmiszer-feldolgozás és piacok, valamint az állattartás újraélesztése, a kistelepülések elnéptelenedésének visszafordítása. Mindehhez megkerülhetetlen a kárpát-medencei térségben (is) eltűnő kis- és közepes parasztgazdaságok ismételt szerephez juttatása, összefogásuk és szövetkezésük támogatása, ehhez kapcsolódóan a birtokpolitika és a támogatási rendszerek újragondolása, a vidékgazdaság alapjainak megerősítése, a fiatalok számára is vonzó vidéki lét, és az ennek alapját képező agrár- és vidékpolitika kialakítása.

A budapesti találkozón – Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az országgyűlés alelnöke a kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit, melyhez a társminisztériumok képviselőit követően a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt, fejtették ki elképzeléseiket.

A hét szomszédos ország küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában, és készségüket a további külhoni szervezetekkel, valamint kormányzati tényezőkkel kibővülő konzultációsorozat folytatására.”

A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének feladata, hogy érdemben segítse a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési kormányprogramban foglaltak megvalósulását, a programban a bio (öko) gazdálkodás hangsúlyos megjelenítését, a szövetség célkitűzéseinek a programba történő beépítését, a szövetség stratégiai céljainak, programjainak megvalósítását.

 

Köszönet

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány kuratóriuma köszönetét fejezi ki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy elvállalta és támogatta a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének megalapítását.

Köszönjük dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, hogy fővédnökséget vállalt a IX. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés felett, előadásával emelte a rendezvény színvonalát. Azzal, hogy elfogadta, aláírta a Kárpát-medencei Bio Chartát, döntésükben megerősítette a szövetséget létrehozó szervezeteket.

Köszönjük a Wekerle Sándor Alapkezelő Nemzeti Civil Alapnak, hogy pályázatunk támogatásával lehetővé tette a szövetség megalapítását.

Köszönjük azoknak – Hubai Imre Csabának, Hubai Imre Csabánénak, a Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület vezetőinek, a határon túlról a Bioterra, a Kovászna megyei Biokultúra Egyesület, a Terra’s (Bödő Kálmán), a Bioprodukt (dr. Palik László) vezetőinek, akik már 2005-ben is hitet tettek a szövetség megalapítására és most újra eljőve, aláírásukkal meg is alapították.

Köszönjük Boros Csabának, a Marosvásárhelyi Biokertész Csoport elnökének és dr. Máthé Emmának, a Székelyföldi Bio Egyesület elnökének, hogy írásban küldték meg csatlakozási szándéknyilatkozatukat, de az alapításnál nem tudtak jelen lenni. Az ő csatlakozásukra később kerül sor.

 


 

Dr. Solti Gábor: Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon itt letölthető »

 

lap elejére

 
web counter
Design: Mihalec Hedvig, 2006.