üzenetküldés

Az alapítvány 2016. évi tevékenysége

Az alapítványról

Dr. Sárközy Péter professzornak, a Biokultúra Egyesület egyik alapítójának, örökös tiszteletbeli elnökének emlékére, munkásságának megismertetésére és a közös ügyet állhatatosan szolgáló szellemiségének fenntartására alapítványt hoztunk létre. Az alapítványt dr. Solti Gábor kezdeményezésére 2001.06.15-én ifj. dr. Sárközy Péter alapította. A Főv. Bíróság 2001.07.18-án 11.Pk. 64090/2001/2. sz. végzéssel vette nyilvántartásba.

Az alapítvány célja a biokultúra terjesztése és ezzel kapcsolatos kiadványok kiadása, kiállítások, konferenciák, tanfolyamok, találkozók rendezése, ösztöndíjak, pályázatok alapítása, az ökogazdálkodás, feldolgozás, forgalmazás növekedésének elősegítése, ökológiai adatbázis létrehozása, kezelése, a Sárközy Péter Emlékérem évenkénti odaítélése. Az alapítvány vállalja az ökológiai kutatás területén születő új kutatási eredmények, információk összegyűjtését, feldolgozását, hogy azok az oktatás és ismeretterjesztés területén közkinccsé váljanak.

Az alapítvány működése során célja megvalósítása érdekében kapcsolatokat tart hasonló, ökogazdálkodást, környezetvédelmi tevékenységet folytató hazai és külföldi alapítványokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Az alapítvány alapító tagja a 2011-ben megalakított Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ), a régió legnagyobb ökogazdálkodási érdekvédelmi civil szakmai szervezetének, mely szervezet munkájában aktívan részt vesz.

Az alapítvány 2016-ban megalapításának tizenötödik esztendejét ünnepelte. Az elmúlt másfél évtizedben megszakítás nélkül, folyamatosan és eredményesen működött és a közhasznúsági státuszt is megszerezte. A tavalyi évben nagy és hosszas, a 2017. évre is átnyúló adminisztrációs munkát jelentett, hogy az időközben bekövetkezett törvényi változásoknak való megfelelés, és az átmenetileg elvesztett közhasznúsági státusz visszaszerzése érdekében, az alapító okiratot módosítani kellett. Jelen éves beszámoló összeállításakor, 2017 kora tavaszán, az ügy ott tart már, hogy minden szükséges papírt beadtunk a bíróságra és várjuk a módosított alapító okirat elfogadásáról és a közhasznúsági státusz odaítéléséről szóló bírósági végzést.

 

A 2016. év jelentősebb tevékenységei, eseményei

XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 2016. szeptember 2-án, Piliscsabán, a Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Dísztermében rendezte meg XIV. Tudományos Emlékülését. Az emlékülés ebben az évben is szorosan összekapcsolódott a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) éves közgyűlésével. A kétnapos, két önálló rendezvényből álló esemény főtámogatója ebben az évben is a Földművelésügyi Minisztérium (FM) volt, és összesen mintegy 100 fő vett rajta részt. Az emlékülés nemcsak egy szakmai konferencia, hanem a biokultúra és az ökogazdálkodási ágazat hazai és kárpát-medencei szereplőinek a találkozója is, és fontos eleme, hogy minden évben egy-egy személy, ünnepélyes keretek között veheti át a Sárközy Péter Emlékérmet és díjat. A számos magyar gazdálkodó, kutatási és oktatási szervezet képviselőin kívül a KÖSZ tagszervezeteinek képviselői is részt vettek az emlékülésen. Tehát a Kárpát-medence szinte minden tájegységéről érkeztek vendégek: Magyarországról, Muravidékről, Délvidékről, Erdélyből, Székelyföldről, Kárpátaljáról, Felvidékről, sőt, még a Kárpátokon túli területekről, Moldáviából is – több mint 40 határon túli résztvevőt regisztráltunk; az emlékülés résztvevői összesen 26 különböző szervezetet, illetve vállalkozást képviseltek.

A rendezvény fővédnökei dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (immár hatodik alkalommal); Jakab István (5), az Országgyűlés (OGY) alelnöke, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke; Lezsák Sándor (2), az OGY alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke; és Kiss Antal miniszteri biztos urak voltak.

A konferencia sikeréhez, az FM támogatása mellett, az MFK Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft., a KÖSZ, az Őstermelő Gazdálkodók Lapja, a Iosephinum Kollégium és Szakkollégium, valamint magánszemélyek anyagi és természetbeni támogatása is hozzájárult. Továbbá nagy segítséget jelentett a Sárközy Péter Alapítvány és a KÖSZ munkatársainak és önkéntes segítőinek, az áldozatos szervezési, ill. a gördülékeny rendezés érdekében végzett munkája.

A konferencia idején egy bioélelmiszerekből készített kiállítást is rendeztünk, a résztvevők által megtermelt termékekből. Az előtérben kávé és harapnivaló várta a kedves vendégeket, melyek jó része a Pilisi Biokertész Klub (Piliscsaba) tagjainak felajánlásaként érkezett.

A tudományos üléseket minden évben egy-egy témakör köré csoportosítjuk. A 2016. évben ez az „Ökogazdálkodási kutatások eredményei” volt. A résztvevők az ÖMKi munkatársainak és ösztöndíjasainak előadásaiból ismerhették meg a témakört, az ÖMKi munkáját, eddig elért eredményeit és a jelenleg zajló ökogazdálkodási kutatásokat, melyekben aktívan részt vesz.

A megnyitó és köszöntő beszédek elhangzását követően a nap során 7 szakmai előadás hangzott el:

  • Dr. Drexler Dóra okleveles tájépítészmérnök, növényorvos hallgató, aki egyúttal az ÖMKi ügyvezetője is, „Az ÖMKi kutatási programjai és a PhD és posztdoktori ösztöndíjprogram eredményei” címmel tartott előadást. Az ÖMKi 2012-ben kezdte meg on-farm kutatási programját (hazánkban ökogazdálkodásban on-farm jellegű kísérletezésre korábban nem volt példa). Az on-farm kutatási hálózat nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere. Az ÖMKi PhD és posztdoktori ösztöndíj programja keretében a hazai kutatóintézetek, egyetemek fiatal kutatóinak nyújt anyagi támogatást az ökológiai mezőgazdaság témakörében végzett tudományos munkájuk megvalósításához. Eddig összesen 20 ösztöndíjas kezdte meg munkáját. A kutatási témák igen sokszínűek. Az ÖMKi célja ezzel a programmal, hogy hidat építsen a tudomány és a gyakorlat között.
  • Mészáros Dóra gazdasági agrármérnök, természetvédelmi mérnök, az ÖMKi ösztöndíjas kutatója, „A mezőgazdaság fenntarthatóságát értékelő módszer fejlesztése”címmel tartott előadást. Ennek során elhangzott, hogy a mezőgazdasági eredetű környezeti problémák számossága rávilágított arra, hogy az ágazat nem fenntartható módon állítja elő az emberiség számára szükséges élelmiszereket. Amennyiben a növekvő népességszámból és fogyasztói igényekből eredő megnövekedett élelmiszerkereslettel lépést szeretnénk tartani, a mezőgazdaság fenntartható pályára állítása nem megkerülhető. Ehhez többek között szükség van arra, hogy kidolgozzunk olyan mérőrendszereket, amelyek képesek mérni az ágazat fenntarthatóságát. Az előadó részt vett egy olyan fenntarthatósági mérőrendszer kidolgozásában, amely a környezeti fenntarthatóságon túl a gazdaságok gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának mérését is lehetővé teszi hazai környezetben.
  • Cseperkálóné Mirek Barbara okleveles kertészmérnök, növényorvos, az ÖMKi paradicsom on-farm projektfelelőse, a növénytársításokról tartott előadást. A téma fontosságát jelzi azon megállapítása, mely szerint a természetben sehol nem található olyan egyoldalú fajban szegény növényzet, mint az ember által alkotott monokultúrában. A réteken, erdőkben, folyóparton egymástól teljesen különböző növényfajok élnek együtt, meghatározott rovarokkal, állatokkal együttesen egy életközösséget alkotva. Jelentős károk általában a természetes életközösségekben nem fordulnak elő. A fajgazdag közegben a kártevők nehezebben találnak gazdanövényre, a csalogató szín- és szagingereket a szomszédos növények elfedik. A növények társítása segíti a beporzást és a hasznos élőszervezetek felszaporodását is. Ezeket a hatásokat igyekeznek az ökológiai gazdálkodásban is felhasználni, figyelembe véve a termesztés gazdaságosságát is.
  • Dr. Donkó Ádám okleveles kertészmérnök, az ÖMKi kutatási szakreferense szőlészeti témákban, „Takarónövényes talajápolás a szőlőben” címmel tartott előadást. A szőlőtermesztési ágazat esetén a talaj ápolása, mint értékmegőrzési módszer, rendkívüli jelentőséggel bír. Hazánk és Európa neves történelmi borvidékei páratlan természeti értékeket hordoznak. Növény- és állatviláguk rendkívüli gazdagsága, kialakításuk sajátosságai önmagukban is jelentős értéket képviselnek. Napjainkban már nemcsak az ökogazdálkodásban, hanem a konvencionális termelők esetén is megfigyelhető bizonyos fokú szemléletváltás, miszerint a talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének, amelynek megóvása, diverzitásának fenntartása kertészeti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, kívánatos.
  • Dezsény Zoltán környezetgazdálkodási agrármérnök, PhD ösztöndíjas, az ÖMKi kutatási referense tartott előadást, „Komposztmulcsra és forgatás nélküli talajművelésre alapozott kisléptékű ökológiai zöldségtermesztés rendszerkísérlet első eredményeinek bemutatása” címmel. A hatékony gyomszabályozás az ökológiai termesztők körében az egyik legsúlyosabb termesztéstechnológiai kihívás. A biogazdálkodásra a szintetikus gyomirtószerek használatának tilalma következtében az intenzív talajművelési technológiák alkalmazása jellemző. A forgatás és gyakori bolygatás kedvezőtlen hatással lehet a hosszú távú talajtermékenységre, a talajszerkezet degradálódásához vezethet. A forgatás következtében gyakorta megváltozó viszonyok kedvezőtlenül hatnak a talajéletre, csökken a talajok mikrobiológiai aktivitása, a forgatás következtében folyamatosan túlsúlyba kerülő aerob biológiai lebontó folyamatok eredményeképpen fokozatos szerves-anyag és szénvesztés következhet be. Fentiek következtében a csökkentett intenzitású művelési rendszerek már zöldségfélék termesztésében is alternatívát jelenthetnek. Az előadó elmondta, hogy a kísérletük keretében öt talajművelési/mulcs kezeléssel és kezelésenként négy ismétléssel beállított kisparcellás tartamkísérletben folytatnak vizsgálatokat üzemi körülmények között. Az öt évesre tervezett kísérlet 2015-ben indult, a 20 vizsgált parcellán paradicsom került termesztésre. Az első év eredményei alapján megállapítható, hogy a komposzt-mulcs alkalmazása szignifikáns hatással van a parcellák gyomborítottságára, ill. szignifikáns összefüggés volt tapasztalható a gyomborítás és a talajművelés intenzitása között.
  • Az ÖMKi előadóit a KÖSZ elnöke, dr. Solti Gábor követte, aki „A Kárpát-medence ökogazdálkodása” címmel tartott prezentációt. Ebben elhangzott, hogy sajnos napjainkban nincs hivatalos adatgyűjtés a Kárpát-medence egészére vonatkozóan, csak az egyes kárpát-medencei országokra van külön-külön adatsor. Ezen országok között vannak EU-tagok és nem EU-tagok és nem mindegyik tartozik teljes területtel a Kárpát-medencéhez, ami egyaránt tovább nehezíti azt, hogy felmérjük a Kárpát-medence jelenlegi mezőgazdasági és ezen belül ökogazdálkodási állapotát. (Egy évszázaddal ezelőtt könnyebb volt egy ilyen állapotfelmérés, mivel Magyarország határai a XX. század elején azonosak voltak a Kárpát-medence természetes határaival. A Kárpát-medence alapadatai ez alapján a Magyar Királyság területén végzett statisztikai összeírásokból ismertnek tekinthetők.) Jelenleg csak arról van információnk, hogy a Kárpát-medence jelenlegi országaiban külön-külön milyen helyzetben van az ökogazdálkodás, pl. mekkora az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ha ezeket az adatokat megvizsgáljuk és egy hozzávetőleges összegzést végzünk a kárpát-medencei területekre, azt a becslést kapjuk, hogy jelenleg kb. 5-600 ezer ha az ellenőrzött ökoterület a Kárpát-medencében, azaz kb. 2,5–3,0 % az ökogazdálkodás részaránya. Ha a kárpát-medencei országok túlnyomó többségében tapasztalható közelmúltbeli fejlődést vesszük alapul, akkor azt mondhatjuk, hogy Várhatóan 2020-ig reálisan kb. 1 millió hektárra (kb. 5%) prognosztizálható az elérhető ökoterület a Kárpát-medencében.
  • Az utolsó előadó dr. Albert Imre okleveles agrármérnök, a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesületének igazgatója volt, aki Románia ökogazdálkodását mutatta be a hallgatóságnak. Az ökológiai gazdálkodás – a többi EU-országhoz hasonlóan – Romániában is egy jól szabályozott termelési rendszer. Rövidebb múltra tekint vissza, mint a magyarországi, de ennek ellenére nagyon szép eredményeket – egészen a közelmúltig egy folyamatos dinamikus fejlődést – tud felmutatni. 2015-ben 12 231 volt az ökominősítést nyert vállalkozások száma, míg az ökoterület 245 924 hektár volt. Sajnos az utóbbi néhány évben kicsit csökkent az ökoterület. A kezdetekkor sokat köszönhettek a magyarországiaknak és a svájciaknak, akik tudásukkal, tapasztalataikkal, illetve tőkéjük befektetésével is hozzájárultak a romániai ökogazdálkodás beindításához, a biokultúra széles körben való megismertetéséhez. A romániai ökogazdálkodás jogi kereteit ugyanazok az uniós jogszabályok, rendeletek határozzák meg, amik a környező országokét, így Magyarországét is. Romániában is van támogatás az ökogazdálkodóknak.

Az előadásokat a Sárközy Péter Emlékérem átadása követte. Az emlékérmet olyan kimagasló személyek kaphatják, akik Sárközy Péter szellemiségéhez méltóan, alkotó módon járulnak hozzá a biokultúra értékeinek megteremtéséhez, megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. A Sárközy Péter Emlékérmet nem csak a hazai személyeknek ítéli oda az Emlékérem Bizottság, de megkaphatják a határon túliak is. Ebben az évben a kitüntetett dr. Albert Imre erdélyi biogazdálkodó, okleveles agrármérnök, a „BIOTERRA” Romániai Biogazdálkodók Egyesülete igazgatója volt. A Laudációt az előző évi kitüntetett, dr. Drexler dóra olvasta fel, melyből a résztvevők megtudhatták, hogy a korábbi kitüntetettekből és az alapítvány kurátoraiból álló Sárközy Péter Emlékérem Bizottság dr. Albert Imrének a romániai biogazdálkodás bevezetése és fejlesztése érdekében végzett kiváló munkáját és a magyarországi és erdélyi ökogazdálkodók közötti szakmai és emberi kapcsolatok erősítéséért tett erőfeszítéseit nagyra tartja. Dr. Albert Imre az egész biokultúra népszerűsítése és ápolása területén, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással végezte és végzi kimagasló, példamutató tevékenységét.

A kitüntetettet sikerült meglepni és nagyon nagy örömöt szerezni neki. A kitüntetés átvétele után könnyeivel küszködve mondott köszönetet, amiért neki ítélték ezt a nagy elismerést. Továbbá elmondta, hogy minden, amit a biokultúráért, az ökogazdálkodás elterjesztéséért tett, szívből jött és természetes volt számára, így egyáltalán nem számított arra, hogy egyszer egy ilyen rangos kitüntetést fog ezért a munkájáért kapni. Nagy büszkeséggel tölti el, hogy ő az egyike az első ellenőrzött romániai biogazdálkodóknak és immáron 17. esztendeje folytat hivatalosan is biogazdálkodást. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik eddigi munkája során segítettek neki és mellette voltak, és kiemelte közülük azokat, akik a romániai biogazdálkodás elindításakor Magyarországról nagyon sokat tettek azért, hogy elindulhasson az ellenőrzött ökogazdálkodás az országban.

Az emlékülés programja a levezető elnök zárszavával ért véget, aki megköszönte a vendégeknek, hogy eljöttek az idei emlékülésre és aktív részvételükkel egy jó szakmai tanácskozást sikerült megtartani. Köszönetet mondott a 2016. évi emlékülés támogatóinak, a szervezésben és lebonyolításban közreműködő személyeknek.

 

Részvétel a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) munkájában

Az alapítvány aktívan részt vett a KÖSZ munkájában. Az alapítvány térítésmentesen biztosította a KÖSZ működéséhez az infrastruktúrát (irodahelyiség, irodaszerek, internet, telefon, számítógép, másoló, nyomtató, könyvtár, adattár stb.).

 

Bio (öko) Könyvtár és Dokumetációs Gyűjtemény gondozása, bővítése

A Sárközy Péter Alapítvány kialakította a Bio (Öko) Könyvtár és Dokumentációs Gyűjteményét, melyet folyamatosan bővít, rendszerez és karban tart. Célja, hogy elősegítse a biokultúra, a bioéletmód megismertetését, elterjesztését, a biogazdálkodás méretének növelését, a határon túli ökoszervezetek kapcsolatának ápolását, az öko témájú oktatási, kutatási tevékenységet. A gyűjtemény kialakítását az alapítvány 2004 elején kezdte meg, bővítése a támogatások függvénye.

 

Biogazda füzetek 10. – Növénytársítások

Az alapítvány 2016-ben is folytatni tudta a Biogazda füzetek kiadását. Az alapítvány saját forrásból, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szakemberének, Cseperkálóné Mirek Barbarának a megbízásával, elkészíttette a Növénytársítások c. kiadvány átdolgozott, kiegészített változatának kéziratát. Ez a korábbi két kiadásra épül, de több, teljesen új fejezetet, szövegrészt és a legújabb kutatási eredmények alapján tett megállapításokat is tartalmazza. A kiadványhoz tartozó táblázat is tovább bővült. A kézirat tördelésszerkesztését, a kiadvány nyomdakész állapotba történő tördelését, az Alapítvány szintén saját forrásból végeztette el, míg a nyomdai munkálatokat a Földművelésügyi Minisztérium támogatásából finanszírozta. A kész kiadványokat november második felében kapta meg az alapítvány a nyomdától.

 

Pilisi Biokertész Klub – 22 esemény 2016-ben

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért alapítvány az egykori Biokultúra Egyesület legszebb hagyományait folytatta, amikor a Biokultúra Egyesület helyi csoportjaihoz hasonlóan létrehozta a Pilisi Biokertész Klubot. A Piliscsabán működő Bioklub 2016-ben a tizenegyedik évébe lépett.

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért és a Bioklub 2016-ban 12 klubnapot és 10 egyéb rendezvényt tartott. Ezen az összesen 22 eseményen összesen több mint 180 személy vett részt, a regisztrációk száma összesen 504 db volt. Az egyes programokon a létszám 9-94 fő volt. A minden hónap első szerdáján megtartott klubnapokon összesen 197 regisztrációt jegyeztünk. A klubnapok átlagos látogatottsága 17 fő/alkalom volt.

A januári klubnapon (jan. 6.) az előadó dr. Melkó Erika volt, aki „Biokerti teendők hőségriadó idején” címmel, sok gyönyörű saját fényképpel illusztrált előadásában a saját bio házikertjében szerzett tapasztalatait és jó tanácsait osztotta meg a klubtagokkal.

Január 15-én, a Iosephinumban folytatódott a Pilisről szóló, 2015/2016. évi téli előadássorozat, dr. Lánszki Imre előadásával, aki „Embert formáló történelem, avagy mi van a Pilisi-köd leple alatt?” címmel tartott közel három órás, lebilincselő előadást a részt vevő 34 főnek.

A februári klubnapon (febr. 3.) nem volt szakmai előadás, hanem közösségépítés és a közelgő Nagyböjtre való ráhangolódás céljából egy egészen másfajta klubnapot tartottunk: a nők és a férfiak külön vonultak. Amíg a hölgyek sokkal kötetlenebb, táncos-beszélgetős-falatozós formában próbáltak kiszakadni a hétköznapi rohanásból, addig a férfiak egy pohár bor mellett az élet nagy kérdéseiről diskuráltak, illetve osztották meg egymással tapasztalataikat. A rendhagyó klubnap a legtöbb klubtagnak óriási élményt jelentett.

A téli előadássorozat negyedik előadója február 19-én Radványi Béla történész-könyvtáros volt, aki „A Kettőskereszt fiai. Az Árpádok (Árpád-ház) XIII. századi története.” címmel tartott előadást a Iosephinumban.

A márciusi klubnapon (márc. 2.) az előadó dr. Lánszki Imre ökológus és Batóné dr. Kapcsos Judit (Volánpack Zrt.) volt, akik az általuk kifejlesztett, „Fitokondi” néven forgalomba hozott növénykondicionáló készítményről és a tavaszi kerti növényvédelmi munkákról tartottak előadást.

Március 11-én az ötödik, utolsó előadással zárult a Pilisről szóló téli előadássorozat. Aradi Lajos „A Pilis-rejtély” címmel foglalta össze a Pilis-kutatásban elvégzett eddigi munkáját, az egész témakört.

Március 19-én tartottuk meg a medvehagyma túrát, amely az idén is – hagyományosan – a Felvidékre, a Garam egyik mellékfolyójához tartozó ártéri erdőbe, a Palik-család Peszek-Tergenyéhez közeli erdejébe vezetett. A családfő medvehagyma-pálinkával és egyéb csemegékkel fogadta az 50 fős társaságot. A medvehagyma gyűjtés után a Biocentrum néven működtetett családi vállalkozásuk állattartó telepét tekintettük meg, majd ebéddel és azt követően a Palik Pincészet pincéjében a házigazda vezetésével borkóstolóval folytatódott a program. A résztvevőknek lehetőségük volt közvetlenül a házigazdáknak feltenni szakmai kérdéseiket.

Április 6-án nem hívtunk külön előadót a klubnapra, így kötetlen beszélgetés zajlott aktuális témákról (pl. tavaszi tennivalók a kertben; aktuális helyi hírek, ügyek).

Május 4-én igen hosszúra nyúlt a klubnap, mivel több téma és előadó is volt. Amellett, hogy a közelgő pünkösdi erdélyi tanulmányút, ill. zarándoklat utolsó egyeztetését megtartottuk, két előadásra is sor került. Ezek egyaránt a Kaukázusban tett kirándulások fényképes útibeszámolói voltak. A bioklub vezetője, dr. Solti Gábor, egy több mint 10 évvel ezelőtti ökogazdálkodási szakmai tanulmányúton járt Örményországban. Az erről szóló előadásában felidézte az emlékeit és benyomásait az országról, a térségről, az ottani életről. A másik előadást dr. Márton Edit és Barkó József tartották, akik ebben az évben Grúziát látogatták meg turistaként, egy csoportos utazás keretében. Prezentációjuk számos lélegzetelállítóan gyönyörű fotót tartalmazott. A képek mellett a házaspár narrációja is nagyon jó és érdekes volt.

Május 12-17. között a bioklub tagok közül egy nyolcfős csapat vett részt azon az erdélyi szakmai tanulmányúton, melyet összekötöttünk a Csíksomlyói Búcsúval, zarándoklattal. Az út során a résztvevők május 13-án meglátogatták a Marosvásárhelyen működő Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezete (RMGE Maros) irodáját, ahol a szervezet elnöke, Csomós Attila, és munkatársai, Szász Zoltán mérnök és az irodavezető fogadta a társaságot. Dr. Bocz István állatorvos – a Holtmarosi Transsylvania Agrártermelők Szövetségének elnöke –, aki szintén a fogadóbizottság tagja volt, a Vásárhelyi Hírlap aznapi számával kedveskedett, melyben B. Z. tollából (Bakó Zoltán) jelent meg egy cikk „Piliscsabai biotermelők Maros megyében” címmel, beszámolva a tanulmányutunkról. Marosvásárhelyről egy városnézést követően a Szováta – Székelyudvarhely – Csíkszereda útvonalon jutottak el a Csíksomlyói Búcsú helyszínére. Útközben megálltak Korondon és Farkaslakán. Csíkszeredában a dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke fogadta a résztvevőket. A búcsú napján, május 14-én kora délelőtt, – kétórás sorban állás után – a kegytemplomban bejutottak Babba Mária szobrához, áldást kérve zarándoklatukra. Innen felgyalogolva a „nyereghez”, jóleső érzéssel vettek részt mintegy félmillió magyar zarándokkal együtt az ünnepi szentmisén. A mise végén megnézték a Salvator kápolnát. A délután folyamán találkoztak Orbán Zsolttal, a Székelyföldi Bio Egyesület titkárával. A búcsú másnapján, május 15-én, a csoport tagjai délnek vették az irányt: először a Szent Anna-tavat és a Mohos-lápot tekintették meg, majd Bálványosra mentek, ahol a Grand Hoteltól induló turistaúton kb. fél órás kemény úton érték el a Torjai büdösbarlangot. A következő megálló Kézdiszentléleken, az ezeréves perkői kápolnánál volt, majd megcsodálták Piliscsaba testvértelepülésének, Kézdiszárazpataknak csodálatos, hatalmas székelykapuját, amelyen keresztül lehet a kis magyar településre bejutni. A Nyerges-tetőn megcsodálták a hős székelyek tiszteletére állított kopjafákat. Este Máthé György és dr. Máthé Emma látták vendégül őket, a Csíkszereda-Szécsenyben fekvő hétvégi házukban. Május 16-án már hazafelé indultak el, Kalotakirály-Zentelkére, az esti szállásra. Útközben megálltak Bálványosfürdőn és Székelyudvarhelyen, valamint megtekintették a parajdi sóbányát. Kalotaszentkirály-Zentelkén a szállást már jól ismerték, hiszen korábban már többször is megszálltak a Bálint Panzióban, amelynek üzemeltetői a biogazdálkodás hívei és jó barátságot ápolnak évtizedek óta a magyar biokultúra mozgalom tagjaival. 17-én a bőséges reggeli szokásos része volt a bivalytej. Ezután a résztvevők különbusza elindult hazafelé. A bioklub tagok egy rövid időre még megálltak a Király-hágónál, búcsút véve az erdélyi hegyektől. Az ebédet már Magyarországon, a karcagi Nimród biohotelben fogyasztották el, ahol stílusosan bioélelmiszerekből készült ételeket fogyasztottak. Az út során összesen közel 1800 kilométert megtéve, estére értek haza, fáradtan, de nagyon sok élménnyel gazdagodva, és a zarándoklaton lelkileg feltöltődve.

A júniusi klubnapon (jún. 1.) a pünkösdi erdélyi úton résztvevő klubtagok fényképes beszámolót tartottak a többieknek az útról és a csíksomlyói búcsúról. Emellett megemlékezést tartottunk a trianoni diktátum évfordulójáról is.

A júliusi klubnapon (júl. 6.) klubtagjaink, dr. Márton Edit és Barkó József a klotildligeti, gyönyörű panorámával rendelkező kertjükben fogadták a többieket és megmutatták nekik azt a saját tervezésű locsolórendszerüket, mely évek óta nagyban segíti őket kertjük eredményes művelésében. A Barkó-család biokertje mindenkinek elnye rte a tetszését és csak elismerő szavakat kaptak a többiektől a házigazdáink. A klubtagok egyöntetű véleménye volt, hogy ez a klubnap egyike volt a legjobban sikerülteknek. Ezúton is, még egyszer köszönjük Editnek és Józsinak a szíves vendéglátást!

Augusztus első szerdáján (3-án), a klubnapon dr. Solti Gábor és Ziegler Gábor beszámoltak a felvidéki Peszek-Tergenyén megrendezett III. Nemzetközi Lekvár és Bor Versenyről, melynek július 28-i zsűrizésében részt vettek. Az eseményen nagyon sok olyan határon túli magyar személlyel, baráttal találkoztak, akik a Sárközy Péter Tudományos Emlékülések, valamint a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége (KÖSZ) közgyűléseinek rendszeres résztvevői. A KÖSZ tagszervezetek részéről összességében öt különböző helyről, személytől összesen tizenhét különböző lekvár vett részt a versenyen. A tizenhét mintából 13 db szerzett érmet és mind az öt személy lekvárja közül volt olyan, amelyik elérte az aranyérmet jelentő pontszámot. Az augusztusi klubnapon fényképes beszámolóban mutatták be a kiváló hangulatú, jól sikerült rendezvényt. A klubnapon még téma volt – a klubtagok által elmaradhatatlannak titulált – csongrádi többnapos kirándulás előkészítése, utolsó megbeszélése.

Augusztus 4-5-én tartottuk meg az elmúlt években hagyománnyá vált csongrádi kirándulást. A program népszerűségét jól mutatja, hogy a 18+1 fős kisbusz teljesen megtelt, 18 klubtag vett részt. A résztvevők az első napon korán indultak, hogy nem sokkal a nyitás után már megérkezhessenek Cserkeszőlőre, a strandfürdőbe. A délelőtt további részét és a kora délutánt a klubtagok itt töltötték. A strandolás után a csoport továbbutazott Csépára, ahol klubtársunk, Tóth Erzsébet biokertjét tekintették meg a résztvevők. A csoport tagjai nagy elismerésüket fejezték ki a házigazdának, aki nagyrészt teljesen egyedül gondozza a mintegy 1 000 m2-es kertjét, példaértékűen. A kertlátogatás után a Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület elnökének a tanyájához (Csongrád, külterület) buszozott a csoport. A házigazda, Róla Miklós, évtizedes barátságot ápol a bioklub vezetőjével és a magyar biokultúra tagjaival, a magyar biogazdákkal. A tanyája a Holt-Tisza mellett fekszik közvetlenül, így a résztvevők gyönyörű környezetben folytathatták a kötetlen beszélgetést és a lelkesebbek a fürdést. Róla Miklós és barátai eközben bográcsban készítették el a vacsorára a halászlét. Az egész délután és kora este nagyon jó hangulatban, nagyon gyorsan telt el. A csoport tagjainak a szállást Csongrádra, szintén „a hagyományos helyünkre”, a Centrum Vendégházba szerveztük, valamint a közelben lévő Tisza Hotelbe. A szálláson folytatódott a baráti beszélgetés. A második nap a csoport tagjai a Centrum Vendégházban tartották a gyülekezőt, ahol – újfent – fantasztikus vendéglátásban és meleg fogadtatásban volt részük. A reggeli után Róla Miklós idegenvezetésével megnéztek néhány csongrádi nevezetességet, valamint a Körös és Tisza folyók torkolatát, majd egy városközpontban lévő vendéglőben ebédeltek meg. Ezt követően dr. Fekete István tanyájára utaztak, ahol elismeréssel adóztak azelőtt a fantasztikus munka előtt, amit a nagy tudású, kitartó és tapasztalt biogazda fáradhatatlanul végez. Az ő és családja munkájának gyümölcse az a sok ízletes és egészséges bio termény, melyet a klubtagok a csongrádi bioélelmiszer beszerzések során megvásárolhatnak. Dr. Fekete István, felesége és unokája részletesen bemutatták az általuk művelt földterületet és az alkalmazott gyakorlati módszereket, a kihívásokat és az arra adható válaszokat, módszereket. A látogatás végén az általuk termelt bio dinnyével látták vendégül a résztvevőket, és átadták a klubtagok által korábban rendelt bioterményeket is. A csoport ezt követően Bodor László csongrádi bioborász pincészetéhez utazott, ahol a résztvevők átvehették a rendelt bioborokat és Bodor László kalauzolásával végigkóstolhatták a pincészet kiváló borait. A pincelátogatás végén hazafelé vették az irányt és kora estére meg is érkeztek Piliscsabára, teli jó élményekkel, emlékekkel.

Szeptember 2-án a bioklub tagjai aktív közreműködésével és részvételével zajlott le a XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés Piliscsabán, a Iosephinum Dísztermében. Az emlékülés ismét nagyon jól sikerült, a résztvevő vendégektől csupa pozitív visszajelzés érkezett. Ez nagyban köszönhető a Pilisi Biokertész Klub tagjai által nyújtott önkéntes munkának, a rendezésben, az előkészítésben és a lebonyolításban nyújtott nagy segítségüknek, amit ezúton is köszönünk nekik!

A szeptemberi klubnapon (szept. 7-én), azon klubtársaink kérésére, akik nem tudtak eljönni az emlékülésre, a bioklub vezetője megismételte a konferencián elhangzott előadását a Kárpát-medence ökogazdálkodásáról.

Október 5-én, a klubnapon a megjelentek Ziegler Gábor előadását hallgathatták meg, mely az ökológiai gazdálkodás hazai és európai helyzetét mutatta be. A prezentáció az előadónak ebben az évben, májusban elkészült diplomamunkája alapján készült, és annak megállapításait ismertette.

A november 9-i klubnapon szintén klubtársunk, Kontsek Tamás tartott előadást a must készítéséről és tartósításáról, bio módon. Az előadó kóstolót is hozott az általa készített mustból, mely minden résztvevőnek nagyon ízlett. A klubtagok elismerésüket fejezték ki Kontsek Tamásnak a nagy és gondos munkájáért, mellyel a mustot elkészítette. (Az előadó teljesítményét dicséri, hogy ezt a mustkészítési eljárást a „Kerti Kalendárium” c. lap is bemutatta a 2016/9. számában.) Az előadást követően a klubtagok közösen készítettek pattogatott kukoricát (Tóth Erzsébet csépai biokertjéből származó kukoricából), valamint sült tököt (Solti Gábor piliscsabai kertjében termett alapanyagból), amit aztán kötetlen beszélgetés során, közösen is fogyasztottak el.

November 11-én, az előző télen megtartott előadássorozat sikere okán, a hallgatóság kérésére, az első előadással megkezdődött a Pilis titkairól szóló sorozat második évfolyama. Ezen a napon a Iosephinumban Papp Árpád „Fehérvár sem fehér folt! (Alba Regia, Attila Regia, Gran és környéke)” című előadását hallgatták meg a résztvevők. Az érdekes előadás egy aktuális kutatást mutatott be a magyar őstörténelemről: „Alba Regia”-ról, Ős-Budáról (Attila városáról), Attila sírjáról és a környékéről, a korabeli és a mai tárgyi bizonyítékokkal.

November 25-én – a szokásos helyszínen, a Iosephinumban – került sor a 2016/2017. évi téli előadássorozat második előadására. Az előadó a Piliscsabán élő és dolgozó Radványi Béla könyvtáros-történész volt, aki „A Pilis privatizációja a XIII. sz. közepén” címmel betekintést nyújtott számos, eddig megválaszolatlan kérdésre a Pilis történelméből. Kutatásának kiinduló pontja az volt, hogy kiderítse, miért fedi homály a Pilis-hegység történetét és Pilis vármegye kialakulását, az ország szívében, a Magyar Birodalom kellős közepén. Miközben iskolai sarkalatos dogma, hogy Szent István király megalakította a vármegyéket, feltűnő, hogy a megmaradt történelmi feljegyzések szerint csak 250 évvel később, 1251-ben jelenik meg az első pilisi ispánról szóló emlék. Az is feltűnő, hogy ezt követően a terület többször is tulajdonosváltáson esett át. Ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni az előadás.

A decemberi klubnap (dec. 7-én) az év lezárásának jegyében zajlott. A bioklub vezetője felidézte és kiértékelte a bioklub 2016. évi programjait, megköszönte a klubtagok egész éves aktivitását, közreműködését, és ismertette az előzetes terveket a következő évre vonatkozóan. Ezt követően a résztvevő klubtagok egy ünnepi vacsorát tartottak, mely során Jeliné Tasi Jolán káprázatosan finom csülökpörköltjét fogyasztottuk el, illetve a klubtagok által készített süteményeket, italokat. Az évzáró klubnap – szokás szerint – nagyon jó hangulatban telt, ismét egy közösségépítő esemény volt.

Az év utolsó „bioklubos” eseménye a december 9-i Aradi Lajos-féle előadás volt, mely a téli előadássorozat második évfolyamának harmadik epizódja volt. Aradi Lajos Pilis-kutató, a „Dobogókő” c. folyóirat főszerkesztője, aki „Rejtélyes ábrák a Pilisben (Turultól Szent Lászlóig)” címmel tartott előadást.

A korábbi évek hagyományát megtartva, ebben az évben is folytatódott a „bioélelmiszert biogazdaságból” program, mely során a Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület biogazdaságaiból, biogazdáitól szerezték be a klubtagok a bioélelmiszer szükségleteiket. 2016-ban négy alkalommal történt szállítás Csongrádról Piliscsabára, a bio zöldségek, gyümölcsök mellett bio mézet, bio bort és bio pálinkát is rendelhettek a klubtagok, akik a bioélelmiszerek minőségével, ízével kapcsolatban mindannyian elismerően nyilatkoztak.

Hasonlóan elismerően nyilatkoztak a klubtagok azokról a lekvárokról, amelyeket dr. Bocz Istvántól, Holtmarosról segített eljuttatni az alapítvány a klubtagoknak. Ezek a lekvárok a Görgényi-havasok oldalában, Holtmaros vidékén megtermő erdei, illetve a környéki kertekben megtermelt egyéb gyümölcsökből, növényekből készültek, és minősített biolekvárok, melyeket személyesen dr. Bocz István készített.

 

Honlap – http://www.sarkozybio.hu

Az alapítvány 2016-ban is fenntartotta, működtette a honlapját (www.sarkozybio.hu). A honlap szerkesztési munkálatait – ahogy a korábbi években is – a honlap designere, Mihalec Hedvig végezte.

 

Ösztöndíj program

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézettel (ÖMKi) kötött együttműködés keretében működtette az alapító okiratában is megfogalmazott ösztöndíj programját. Az ösztöndíj programról bővebb információk a http://biokutatas.hu/ oldalon, az ÖMKi honlapján olvashatók.

 

Pályázatok, támogatások, pénzügyi helyzet

Az alapítvány, az alapítása óta, 2016. év végéig összesen 99 db pályázatban vett részt, illetve adott be. Ebből 2 db pályázatot (98. és 99. sz.) adott be a 2016-os naptári évben.

A 2016-ban beadott két pályázat egyaránt szakmai volt. Az egyik nem kapott támogatást (ezt Piliscsaba Város Önkormányzatához adtuk be), a másik igen (ezt a Földművelésügyi Minisztériumhoz adtuk be, a már fent említett Növénytársítások kiadvány elkészítésére és kiadására), 500 ezer Ft-ot. Utóbbi pályázati projektet a tavalyi évben teljes egészében sikerrel megvalósítottuk és elszámoltunk a támogató felé, amely elfogadta szakmai és pénzügyi beszámolónkat.

A 2016. évre vonatkozó NEA működési és szakmai pályázatokat (a 96. és 97. sz. pályázatokat) még 2015 decemberében adtuk be; ezeket a pályázatkezelő tájékoztatása alapján csökkentett támogatási összeggel, de támogathatónak ítélték meg a döntéshozók, ugyanakkor mindkét esetben a várólistára helyezték őket. Ez általában azt jelenti, hogy végül nem kap támogatást az adott pályázat, de az alapítványunk 2016. évi NEA működési pályázata szerencsére a kevés kivétel közé tartozott: 2016 októberében örömmel értesültünk, hogy a pályázatunk sorra került a várólistán, így az alapítvány fog támogatást kapni, de csökkentett összeggel. A pályázatkezelőtől kértük a költségvetés módosítását, amit elfogadott, így a pályázatból irodaszereket tudtunk beszerezni, valamint az alapítvány alkalmazásában álló irodavezető 3 havi munkabérét is sikerült ebből fedezni. A pályázat elszámolása 2017 tavaszán esedékes.

Az alapítvány pénzügyi helyzete stabil, az alapítványnak egyáltalán nincsenek tartozásai, és a törvényi előírásoknak megfelelően működik. Az alapítvány tavalyi évről szóló részletes pénzügyi adatait, a mérlegbeszámolót és közhasznúsági mellékletét, az alapítvánnyal szerződésben álló könyvelő elkészítette, az alapítvány kuratóriumi elnöke hitelesítette, és beküldésre került az Országos Bírósági Hivatalhoz. 

Az alapítvány tevékenységével kapcsolatos további információk és a korábbi években elvégzett tevékenységeiről szóló beszámolók az alapítvány honlapján (www.sarkozybio) megtalálhatók.
Összeállította: Ziegler Gábor

 

Piliscsaba, 2017. március 30.

Dr. Solti Gábor
kuratóriumi elnök

 
web counter
Design: Mihalec Hedvig, 2006.